Nyugdíjjogosultság

A nyugdíjjogosultság okán esedékes végkielégítés

  • (1) Ha a munkavállaló munkaviszonya első ízben szűnt meg öregségi nyugdíjjogosultság vagy – amennyiben munkaképessége csökkenésének mértéke meghaladja a 70%-ot – rokkantsági nyugdíjjogosultság okán, jogosult legalább a havi átlagkeresetének megfelelő végkielégítésre, ha a nyugdíj folyósítását a munkaviszony megszűnése előtt vagy annak megszűnését követő tíz napon belül kérelmezi.
  • (2) Ha a munkavállaló munkaviszonya korkedvezményes nyugdíjjogosultság okán szűnt meg, jogosult legalább a havi átlagkeresetének megfelelő végkielégítésre, amennyiben a korkedvezményes nyugdíjjogosultság megállapítását a munkaviszony megszűnése előtt vagy annak megszűnését követő tíz napon belül kérelmezi.
  • (3) A végkielégítés a munkavállalót csak egy munkáltató részéről illeti meg.

2019 januárjától a nyugdíjasok nyugdíja minimálisan 8,7 euróval lesz több havonta. Tavaly ez az összeg 30 centtel kevesebb volt.

Az áremelkedés alapján növelik a nyugdíjat

A nyugdíjasoknak a nyugdíjemelést nem kell kérvényezniük, ugyanis a Szociális Biztosító automatikusan kiszámolja, majd az indoklással együtt januárban, néhány nappal a nyugdíj kifizetése előtt postázza.

Idén tovább emelkedik a nyugdíjkorhatár: 2018-ban ez 62 év és 139 nap. Vagyis az idén csak 139 nappal a 62. életév betöltése után lehet kérvényezni a nyugdíjat. A szociális biztosításról szóló norma kivételeket is tartalmaz. Eszerint nem megy később nyugdíjba az, aki 1954. december 31-e előtt született. Ugyancsak kivételt képeznek az 1961. december 31-e előtt született nők, akiknek a nyugdíjkorhatáruk a gyermekeik számától függően csökken. Az sem vonul később nyugdíjba, akinek az I. munkakategóriában ledolgozott évek miatt csökkentették a nyugdíjkorhatárát – ide tartoznak a bányákban és az atomerőművekben dolgozók. Ugyanúgy kivételt képeznek azok is, akik a ledolgozott évek alapján mehetnek szolgálati nyugdíjba – ide tartoznak a katonák és a rendőrök.