Amikor nem fagyos a föld, ássuk ki a rebarbara néhány tövét. Tőzegbe, vagy nedves földbe ültetve tegyük sötét, mérsékelten meleg pincébe, hajtatható. Tartsuk a talaját kissé nedvesen. Hat hét múlva szedhetők az... Bővebben »
Aki nem ismeri, hatalmas, arányos, szárnyasan karéjozott, dekoratív levelei, terebélyes virágzatai alapján dísznövénynek is vélheti az orvosi rebarbarát (Rheum officinale), amelynek a gyökere gyógyító hatású, a levélnyele vitamindús, ízletes. Viszont a rebarbara... Bővebben »
A rebarbaraszüret nem egyszeri tevékenység, tövenként, 14 naponként, a hosszú szárakat fejlesztő levelek egyharmada leszedhető. Ne vágjuk – és ne törjük! Egy-egy levél, a levélnyéllel együtt, gyenge, ide-oda mozgatással, majd egy rántással... Bővebben »
Ilyenkor igazán jólesik az a kis munka, amit néhány tőnek a kiásása jelent, ha éppen nem fagyos a talaj. Földbe, vagy tőzegbe ültetjük. Öntözés mellett – a magszárak óvatos kitörésével – majdnem... Bővebben »
Földdel és földből élni, annak a gondjával kelni és feküdni, a kerttel törődni, a hantokig hajolni, a gyommal viaskodni – azért kell, hogy valahol meglegyen a haszna, az értelme. Amíg bírja a... Bővebben »
Értékes korai zöldségünk a rebarbara (Rheum officinale), amely a friss gyümölcsöt is helyettesítheti étrendünkben, éppen, amikor a legnagyobb a vitaminéhségünk. És – a méregtelenítő kúrák fontos része lehet, ha megtanuljuk – fogyasztani.... Bővebben »
Tegyük meg, ami tőlünk telik Rajtunk múlik, milyen talaj-előkészítést alkalmazunk, mit hová vetünk, ültetünk. A megfelelő trágyázással kezdtük. Fontos még, hogy ne vessük, ültessük túl korán a nitrát-halmozó zöldségféléket. És ne vessük,... Bővebben »