Ezt a csatakiáltásnak is beillő mondást bizonyára sokkal több magyar ember ismeri, mint a Shakespeare-tragédiák bármelyik, szállóigeként elhíresült mélyenszántó bölcsességét. Bár ebben is van bölcsesség, habár csak hétköznapi. És az egykori, Hyppolit, a lakáj című filmben hangzott el. Mégis felejthetetlen. Pedig akkor talán még nem is tudták, mennyire igaz.
Ha tavasz, akkor medvehagyma
Első erdei sétáinkon már keresgélhetjük. Könnyű rátalálni. Néhány éve még lombos erdeink talaját szőnyegként beborította az évelő medvehagyma (Allium ursinum). Mostanában nagyon divatba jött a fogyasztása. Sokan méregtelenítőként, mások étvágyjavítóként fogyasztják. Már a városi piacokon is kínálják kis levélcsokrait. Itt ólommentesítő hatásáért ajánlják a fogyasztását. Olyannyira gyűjtik, hogy néhol már védetté kell nyilvánítani. Hogy ez ne okozzon gondot, a kertünkben lévő fák, bokrok tövébe is telepíthetünk belőle.
Addig a legértékesebbek a gyöngyvirágéra emlékeztető levelei, amíg virágozni nem kezd. Hogy ne tévesszük össze a mérgező gyöngyviráglevéllel, morzsoljunk szét az ujjaink között egy levelét. Ha fokhagymaillatú, akkor rátaláltunk a medvehagymára. Ma már számtalan receptet találhatunk az interneten, akár salátaként, akár mártásként, vagy körítésként akarjuk elkészíteni.
A vöröshagyma
Mindenki ismeri, a legnagyobb mennyiségben felhasznált fűszernövényünk a vöröshagyma (Allium cepa). Fogyasztjuk friss újhagymaként, de éretten is (lila hagyma, salátahagyma, fehér hagyma, gyöngyhagyma stb.), szeretjük mindegyik fajtáját. Párolva, főzve, a legtöbb ételünk alkotórésze. Bármelyik módon készítjük is el, nélkülözhetetlen a számunkra. Étvágygerjesztő, fertőtlenítő, vizelethajtó. A hagyma besózott leve fagyást gyógyít, felmelegített állapotban (sózás nélkül) néhány cseppje fülfájást enyhít, tejjel és mézzel megfőzve kötőhártya-gyulladást, könnyezést szüntet. Tölgyfakéreg főzetével keverve hajnövesztő. Párolva, nyersen a hagyma természetes koleszterinszint csökkentő, vértisztító, szíverősítő.
Dughagymáját, amint felengedett a föld fagya, ültessük el. 100 négyzetméternyi területre 1 kg dughagyma szükséges. 20 cm-es sor- és 15 cm-es tőtávolságra ültessük, 2,5 cm mélyre, természetesen, gyökerével lefelé. Akinek nincs benne gyakorlata, ne kísérletezzen saját dughagyma előállításával, inkább vásárolja megbízható helyen. Minél apróbb, annál jobb!
A fokhagyma – csodaszer!
Már tízezer évvel ezelőtt lakott barlangokban is találtak fokhagymamaradványokat. Tutankhamon sírjában is megtalálták. Egy egészséges rabszolga 5 kg fokhagymát (Allium sativum) ért. A világ legrégebbi orvosi leírásában, az Ebers-féle papirusztekercseken 22 féle orvosság alkotórészeként szerepelt.
Ma sem olcsó. És azóta beigazolódott, hogy rendkívül erős antibiotikum. Baktériumok, gombás fertőzések ellen éppúgy hatékony, mint a vércukorszint csökkentésében, magas vérnyomás ellen. Régi receptjeink a reneszánszukat élik: mézben eltéve, napraforgóolajjal leöntve, konyakban áztatva egyaránt kanalazható, hogy óvja az egészségünket. De pirítósra dörzsölve, húsokat, kolbászféléket fűszerezve is nélkülözhetetlen a magyar konyhában. Hát még a gyógyszeriparban! Jelentős az A-, B1-, B2-, C-, valamint a D-vitamin-tartalma is.
Termesztésének módját tájainkon senkinek sem kell külön megmagyarázni. Az utóbbi évtizedekben azonban, miután tönkrementek a hazai, ültető anyagnak való fajták, sokan a távolabbról behozott fokhagymával kísérleteztek. Most már ismét hozzájuthatnak magyar, vagy cseh fajtákhoz, amelyeknek jó a kelési erélye, az ellenálló képessége. Aki biztosra akar menni, kis csomagolásban is kapható csávázószerrel fertőtlenítheti is. (A kamilla forrázata természetese csávázószer.)
Négyzetméterenként 50-90 dkg fokhagymagerezdre van szükség, 1 kg fokhagymában általában 30-32 fokhagymafej van, egy fejben pedig 8-10 gerezd. A fokhagymaközép nem való ültetésre!
Ne ültessük 2-3 cm-nél mélyebbre. 25-30 cm-es sortávolságra, 12-15 cm-es tőtávolságra ültessük.
Vethető hagymafélék
A póréhagyma, vagy a metélőhagyma vetése később kerül sorra. Persze, azért márciusban, üvegházban, fűtött fólia alatt, elvethetjük ezeknek a magját is. Számtalan változatuk van, mint ahogy a vöröshagymából is, amelyet – a kissé fölmelegedő talajba – a következő hetekben vethetünk el. Ezekre majd később visszatérünk.
