Amiről beszélnek: Graviola, a csodanövény

graviola

A tüskés annóna antidepresszáns, méregtelenítő, sebgyógyítást serkentő, emésztési zavarokat szüntető. És ami a legfontosabb, talán benne találják meg a rák ellenszerét.

graviolaTény, hogy tele van hírével az internet, mindenki keresi és vásárolja a gyümölcséből (szúrszop) készült szirupokat, sűrítményeket. Futótűzként terjedt el róla, hogy csodatevő az ereje…

A graviola széles körben termesztett nem túl magas, de terebélyes fa, s gyümölcse közkedvelt Latin-Amerikában és Afrika egyes vidékein. Neve portugál eredetű, a spanyol nyelvű országokban guanábana a neve.

Fehér húsú gyümölcse édeskés ízű, enyhén savanykás. Leginkább az eper, az ananász és kicsit a citrom ízének keveréke. Frissen leszedve – illetve, szirupok, italok formájában – fogyasztható.

Rendkívül sok jótékonyhatása van mind a lombjának, mind a gyökerének. A felsoroltakon kívül még a bakteriális és gombás fertőzések, parazitás megbetegedések ellen is hatékony. Csökkenti a magas vérnyomást is. Zúzott leveleivel bőrkiütéseket, ekcémákat kezelnek. Teája nyugtató hatású.

Felhasználása

A graviola ehető része az érett, nagyon lágy terméshús; mivel erősen rostos, ezért kipréselt levét vagy a magoktól megszabadított, pürévé alakított pulpát használják fel, vízzel vagy tejjel és cukorral elkeverve, ízletes üdítőitalként. graviolaLekvárt, zselét és szirupot készítenek belőle, levét édes süteményekhez adják, a karib-tengeri szigeteken bort is erjesztenek az annónából. Az érett termések húsát a félbevágott termésből kikanalazzák, vagy apróra vágva gyümölcssalátaként tálalják. Főzve és cukrozva – gyakran tejjel vagy tejszínnel keverve – a pulpa kedvelt desszert. Az éretlen gyümölcsöt Ázsiában zöldségként készítik el, vagy levesbe főzik. A mag mérges alkaloidokat tartalmaz, hányingert okoz. A termés leve vizelethajtó és lázcsillapító hatású. A levelekből nyugtató, izzasztó és lázcsillapító teát főznek. A gyökerek forrázatát férgek és mérgezések ellen alkalmazzák. A levelekből, a kéregből, magokból és gyökerekből hal- és rovarölő mérgeket nyernek.

Aki arra kíváncsi, nálunk megél-e ez a fa, annak tudnia kell: a trópusok fája. Bizonyára megteremthetők olyan klimatikus körülmények, amelyek között, félcserjeként, felnevelhető, akár dézsás (konténeres) növényként. De – hogy értékes tápanyagai – a mi termőtalajunkban is megmaradnak-e, azt egyelőre még nem tudjuk. A tüskés annóna örökzöld, és nem bírja a fagyot. Virágait apró rovarok, például hangyák és fénybogarak porozzák be. Mivel ezek a virágok nem termelnek nektárt és fakó színűek, nem nagyon vonzzák a beporzást végző rovarokat. Ezenkívül a virágokra a dichogámia jellemző, vagyis a bibék és a porzók nem egy időben válnak éretté.

Önnek ajánlott

Leave a Reply