Olyan újabb Covid-19 fertőzésre utaló tünetekre hívták fel a figyelmet, amelyekről eddig még csak nem is hallottunk. Az USA-ban egy, a koronavírusból felépültek körében végzett kutatás alapján azonosították a fertőzés új tüneteit.
Az 1600 gyógyult páciens ellenőrző vizsgálatakor arra kérték az érintetteket, hogy írják le, milyen tüneteket észleltek az elhúzódó koronavírus betegség során. Az általában már ismert, jellemző Covid- tünetek közé hét, eddig figyelmen kívül hagyott, illetve ismeretlen is felkerült:
- repedezett, száraz ajkak,
- fülzúgás (tinnitus),
- afta, nyelvfájdalom,
- herpesz,
- véletlenszerű szagok, melyeket valójában nem érezni,
- a látómezőben lebegő foltok,
- ájulás, kollapszus (syncope)
Mivel ezek a felsorolt koronavírus tünetek ritkák, nem szerepelnek az amerikai járványügyi központ hivatalos listájában, de ha a többi tünettel együtt – például köhögés, ízvesztés, láz, végtagfájdalom – észleljük a fentieket, Covid-19 fertőzésre gyanakodhatunk.
Mi a koronavírus-fertőzés?
A COVID-19 cseppfertőzéssel terjedő felső légúti betegség, amely számos szövődménnyel járhat. A legnagyobb veszélyt az idősekre, az elhízottakra, krónikus betegségekben szenvedőkre jelenti, de lehet drámai lefolyású máskülönben egészséges fiataloknál is. A betegséget okozó vírus (SARS-CoV-2) súlyos esetekben a tüdőt, a szívet és a vesét, szinte bármelyik szervet károsíthatja. Együtt járhat a fertőzés olyan általános gyulladással is, amelyet úgynevezett citokinvihar kísér. Ez az immunrendszer túlzott aktivitását, gyulladásos fehérjék fokozott termelését jelenti.
Tünetek: hasfájás, zavartság, hányás, fáradékonyság, gyengeség, fulladás,
fejfájás, nehézlégzés, láz, hasmenés, száraz köhögés, szaglás és ízlelés elvesztése
Ahogyan arról már számtalanszor írtunk, az új típusú koronavírus-fertőzés a világ minden területén jelen van. A zsúfolt élettér mindenhol kedvez a fertőzés átadásának. Biztos az is, hogy az új típusú koronavírusra is jellemző a szezonalitás, nyáron kevésbé okoz komoly járványt. Ez várható is volt, mert a helyzet, hasonló a többi légúton terjedő koronavírusnál is.
A koronavírus-fertőzés okai
Az új típusú koronavírus alapvetően cseppfertőzéssel terjed (az aeroszolos terjedés minimális, ám lehetséges), leginkább közeli kontaktussal adható át. Emiatt segíti az ellene való védekezést a maszkhasználat, az ugyanis gátolja, hogy a vírust tartalmazó nyál és orrváladék a környezetbe jutva másokra is átkerüljön, a vírus a légutakba jusson. A 2019 decemberében Kínában megjelent új típusú koronavírus a terjedéssel valamelyest változott, de alapvető tulajdonságai megmaradtak. Inkább csak genetikailag lehet köztük különbséget tenni, viszont immunogenitásban nincs különbség a variánsok között. Az, hogy ilyen változás gyakorlati szempontból még nem jelentkezett, azt jelenti, hogy:
- Igazából a saját földrészünkön terjedő variánst is el lehet újra kapni, pont annyira, mint egy másikat.
- Ebben a kulcs az immunrendszer fogékonysága, tehát az, hogy mikor érjük el azt a pontot, amikor újra el tudjuk kapni, és akkor hogyan kapjuk el – ez most a vakcinagyártás legfőbb kérdése is.
A koronavírus-fertőzés tünetei
A koronavírus-fertőzés sokszor tünetmenetes, vagy csupán enyhe tünetekkel jár. Ha kialakulnak panaszok, akkor a COVID-19 tünetei jellegzetes sorrendben jelentkeznek. A leggyakoribb első tünet a szaglás és ízlelés elvesztése, amit a negyedik-ötödik napon magas láz és száraz köhögés követ. Ezt követően jelentkezhet hasfájás, hányás és hasmenés. Súlyos esetekben komoly fulladás alakulhat ki.
Az idős embereknél előfordul, hogy ilyen tünetek nem jelentkeznek, csak gyengeség és fáradékonyság alakul ki, amihez zavartság és fejfájás társulhat.
Mivel a koronavírus minden szervet megtámadhat, a legváltozatosabb tünetek is jelentkezhetnek. Létrejöhet például szívizomgyulladás és stroke, de kialakulhatnak bőrkiütések is. Szövődményként létrejöhet veseelégtelenség is. Egészen súlyos esetekben a fertőzés általános gyulladást, úgynevezett citokinvihart is okozhat. Ez az immunrendszer túlzott aktivitását, gyulladásos fehérjék fokozott termelését jelenti, illetve életveszélyes állapotot eredményez.
A gyerekek többsége tünetmentesen esik át a koronavírus-fertőzésen. Ha vannak is panaszaik, azok jellemzően egyeznek az egyszerű nátháéval. Jelentkezhet például tüsszögés, köhögés, torokfájás, hasmenés, fáradtság.
A koronavírus-fertőzés diagnózisa
Az aktuális koronavírus-fertőzés diagnózisát PCR-vizsgálattal állítják fel. Az antigéntesztek, amelyek a vírus antigénjeit képesek kimutatni, egyfajta gyorstesztként használhatók. Ezek a járvány elején kevésbé voltak megbízhatóak, de hatékonyságuk azóta rengeteget javult. Léteznek olyan gyorstesztek is, amelyek vérből mutatják ki az antitesteket, és azt képesek meghatározni, ha valaki a fertőzésen már átesett. Ezek a tesztek többségében ma sem elég megbízhatóak.
Ha tüdőgyulladás gyanúja fennáll, készítenek CT-vizsgálatot is, amiből kiderül az esetleges tüdőérintettség. A CT-kép szinte önmagában elég a kórisméhez, annyira jellegzetes. A diagnózishoz ettől függetlenül szükség van PCR-vizsgálatra.
Mivel a kórokozó a székletből is kimutatható, a szennyvíz vizsgálata lehetőséget ad a járvány kiterjedtségének vizsgálatára, egyben annak előrejelzésére, hogy emelkedni vagy csökkenni fog-e a betegek száma.
A koronavírus-fertőzés kezelése
Ahogyan erről már írtunk, ha a COVID-19 enyhe lefolyású, ugyanúgy kell kezelni, mint egy hagyományos náthát. Ez otthoni ágynyugalmat, szükség esetén tüneti szerek, láz- és köhögéscsillapítók alkalmazását jelenti. Fontos emellett a megfelelő kalória- és fehérjebevitel, hasznos lehet a D-vitamin, C-vitamin, cink és szelén szedése. Ennél többre csak akkor van szükség, ha a betegség lefolyása súlyosabb.
Ha fulladás vagy véres köpet, mellkasi nyomásérzés, nehézlégzés, pihegés és szapora légzés, nagyon gyors szívverés, erős fejfájás és szédülés, gyors állapotromlás jelentkezik, azonnal segítséget kell kérni. Ilyenkor már nem elég az otthoni tüneti kezelés, hanem támogató terápiára, adott esetben vírusellenes szerekre van szükség. Szintén segítséget kell kérni, ha valamilyen szervi probléma jelentkezik.
Ha a súlyos vagy középsúlyos beteg kórházba kerül, vírusellenes szerekkel kezelik, szükség esetén oxigént adnak neki vagy lélegeztetik. Ezek javítják a gyógyulási arányt, a betegeknek kevesebb időt kell kórházban tölteniük. A súlyos tüdőszövődményeket, immunmechanizmusokat szteroidokkal lehet enyhíteni. Ezek mellett súlyos betegeknél használhatnak különböző immunterápiákat is.
A koronavírus-fertőzés gyógyulási esélyei
A betegek többsége 8-10 nap alatt meggyógyul, de sokan hetekig, hónapokig gyengék, fáradékonyak maradnak. A COVID-19 szempontjából a legnagyobb rizikót a szív- és érrendszeri betegségek és a tüdőbetegségek jelentik, de ilyen a cukorbetegség és a túlsúly is. Komolyabb a rizikó a daganatos betegeknél is. Ezen betegségek érintettjei eleve rosszabbul viselik a magas lázat, a gyors szívverést és a fulladást, mint azok, akik amúgy egészségesek.
A koronavírus-fertőzés megelőzése
A koronavírus terjedésének járványügyi intézkedésekkel, közösségi távolságtartással, a karanténszabályok betartásával lehet elejét venni. Például aki lázas vagy köhög, elvesztette szaglását, koronavírusos beteggel volt közeli kapcsolatban, annak meghatározott időközökben megismételt negatív PCR-tesztek elvégzése nélkül nem szabad újra közösségbe mennie.
A megelőzés egyik legfontosabb eszköze a szájat és az orrot egyaránt takaró maszk, amely megakadályozza a cseppfertőzéssel terjedő vírus átadását. Viselése gátat szab annak is, hogy a vírust egy esetleg tünetmentes hordozó terjessze.
A maszkhasználat mellett fontos a higiéniai szabályok betartása, ami a gyakorlatban rendszeresen kézmosást jelent. Ez különösen akkor fontos, ha valaki például lift gombjait nyomkodta, több ajtót kilinccsel nyitott. Mivel a koronavírus lipidburokkal rendelkező vírus, így az egyszerű szappanos kézmosás tönkreteszi. Ugyanez a helyzet a legalább 60-70 százalékos alkoholos kézfertőtlenítőkkel is.
Pfizer-BioNTech
A COVID-19 elleni első vakcinát 2020 decemberében fogadta be az unió gyógyszerhatósága, 2021 januárjában pedig engedélyezték a második vakcinát is.
A Pfizer-BioNTech oltóanyag az mRNS-alapú vakcinák közé tartozik, hírvivő RNS molekulája lipid nanorészecskében utazva jut be sejtek sejtmagon kívüli részébe. A fehérje ebben az esetben a koronavírus tüskefehérjéjének az a változata, amely immunitási szempontból a legjobb hatást váltja ki. A sejtek által termelt fehérje kijut a sejtfelszínre és elérhetővé válik az immunrendszer számára, amely mind antitestekkel, mind pedig az immunsejtjei felkészítésével válaszol erre, így alakítva ki a védelmet.
A hírvivő RNS a feladat elvégzése után elbomlik. Bár sokan tartanak tőle, valójában a módszer biológiailag és technológiailag sem jelent génbeültetést, a bevitt molekula be sem jut a sejtmagba. A vakcinát izomba adják be, az első dózis után 21 nappal ismételt adagra van szükség. Az első fokú védelem az első dózis beadása után 12 nappal alakul ki, a második dózis beadását követő 7. napon pedig már 95 százalékos a hatékonyság. Az oltás beadását követően csak kevés embernél jelentkezett pirosodás és duzzanat, az oltási hely viszont gyakran fájt rövid ideig. A vakcina biztonsági profilja az egyéb reakciók alapján is kifejezetten jónak mondható.
Moderna
A Moderna-vakcina szintén mRNS alapú, technológiáját és működését tekintve hasonló a Pfizer oltóanyagához. A vakcina a koronavírus tüskefehérjéjét készítteti el a sejtjeinkkel, így alakítva ki az immunitást. A vakcina két dózisú, 28 nap eltéréssel kell beadni. A klinikai tesztek eredményei alapján hatékonysága 94 százalékos, a súlyos megbetegedés ellen pedig 100 százalékos védelmet nyújtott. A kezdeti védelem az első dózis beadása után 14 nappal alakul ki. Az oltásnak súlyos mellékhatása nem volt a tesztek során, és az enyhe panaszok (például az oltási hely fájdalma, pirosodása és duzzanata), illetve a közepes mellékhatások (például fejfájás, izomfájás, láz) is elmúltak 1-3 nap alatt.
AstraZeneca
Az AstraZeneca vakcináját kontinensünkön Nagy-Britanniában engedélyezték először még 2020 decemberében. Oltóanyaguk szintén modern technológiával készül, de nem mRNS-alapú, hanem egy úgynevezett vektorvakcina. Ennek a technológiának a lényege, hogy egy módosított, sokszorozódni nem képes vírusba ültetve juttatjuk be a koronavírus tüskefehérjét kódoló gént a sejtekbe. A vektorvakcináknál az immunrendszer a kódoló gént bejuttató vírusvektor ellen is fellép, és kialakít védelmet. A vakcina 70 százalékos eséllyel előzi meg a tünetmentes betegséget, viszont a súlyos, kórházi kezelést igénylő fertőzést 100 százalékban kivédi.
Szputnyik V
Az orosz Szputnyik V vakcina az AstraZeneca készítményhez hasonlóan egy replikációra képtelen vírusvektoron alapul, a koronavírus tüskefehérjéjének genetikai kódját annak segítségével „csempészi” a szervezetbe. A tüskefehérje a szervezetben kifejeződve váltja ki a védelmet szolgáló immunválaszt, majd kialakítja az immunmemóriát. A vakcina 91,6 százalékban bizonyult hatékonynak a klinikai vizsgálatok során. Az oltóanyag az első dózist követően 15 nappal mutatott mérhető védelmet, a 15 és 21 nap között a hatékonyság 73,6 százalékos volt, a második dózist követően pedig 100 százalék a közlések szerint. A vakcinára adott leggyakoribb oltási reakciók az influenza-szerű tünetek, az oltási hely reakciója, a fejfájás és gyengeség voltak, olyan súlyos mellékhatást pedig nem regisztráltak, amely a vakcinához lehet köthető.
Sinopharm
A Magyarországra bevitt kínai Sinopharm vakcina elölt, teljes vírust tartalmazó készítmény – úgynevezett első generációs vakcina –, amelyben az egyik leggyakrabban használt adjuváns az alumínium-hidroxid. Az ilyen jellegű alumíniumsók védőoltásokban történő alkalmazása csaknem 90 éves múltra tekint vissza, használatuk kapcsán komolyabb mellékhatások csak lokális reakciók formájában léptek fel. Az adjuvánsok feladata az, hogy segítsenek kialakítani a megfelelő immunválaszt, segítsék a védekező-rendszert abban, hogy felfigyeljen a bevitt elölt vírusra.
Jelenleg ezen a technológián alapul a gyermekbénulás, a hepatitis A, a veszettség és az influenza elleni védőoltás is. A Sinopharm koronavírus-vakcinájának tesztelése során nem jegyeztek fel súlyos mellékhatást, enyhe oltási reakciók (oltási hely fájdalma, pirosodás) pedig az esetek 29 százalékánál jelentkeztek. Közepes súlyosságú mellékhatást (láz, hányinger/hányás) a vizsgált személyek 4 százaléka tapasztalt. A vakcina a vizsgálatok szerint megfelelő antitestes immunválaszt vált ki. A klinikai vizsgálatok hármas fázisa alapján az oltóanyag 79,35 százalékos hatékonyságú, de a bejelentések alapján a súlyos megbetegedéstől ez a vakcina is százszázalékos védelmet nyújt.
Védelem
A kutatásokból – 2020 őszére a világon már több mint 100 ezer genomszekvenciáját határozták meg az új típusú koronavírusnak, ezzel a COVID-19 a világ legjobban átszekvenált járványa – már látszik, hogy a vakcinákat várhatóan nem kell minden évben újratervezni. A 2020-as számítások szerint évekig kell mutálódnia ahhoz, hogy kikerülhessen egy amúgy hatékony vakcinát. A genetikai adatok mutatják azt is, hogy valószínűleg egyetlen vakcina védelmet jelent majd az új típusú koronavírus valamennyi variációjára.
Arról nincsenek megbízható adatok, hogy önmagában a fertőzésen való átesés mennyi ideig véd. Vannak például betegek, akiknek véréből pár hónap után eltűnnek a védettséget jelző ellenanyagok. Ugyanakkor önmagában ez még nem jelenti a védettség hiányát: például a hepatitis elleni védőoltások után is eltűnik a vérből az ellenanyag, fertőződés mégsem történik. Ez azért van, mert védettséget nem csak az IgG ellenanyag ad.
A koronavírus-fertőzés szövődményei
A COVID-19-nek lehetnek hosszú távú szervi szövődményei. Például csökkenhet miatta a tüdőkapacitás, aminek az a következménye, hogy az érintettek például nem tudnak úgy futni vagy gyalogolni, mint betegségük előtt. Ez a hosszabb távú szövődmény fiataloknál is jelentkezhet, még olyan esetekben is, amikor a tüdőt korábban dohányzás sem károsította. Lehetnek szív- és érrendszeri szövődmények is, ilyeneket olyan betegeknél is leírtak, akik a fertőzésen nagyon enyhe tünetekkel estek át. Lehet szövődmény a veseelégtelenség is, de előfordulhatnak hosszabb távú idegrendszeri következmények is.
A koronavírus-fertőzés után felléphet krónikus fáradtság szindróma is, de ez nem vírusspecifikus. Ismert például, hogy az Epstein-Barr-vírus fertőzését követően a már gyógyult betegek 10 százalékánál évekig elhúzódó krónikus fáradtság szindróma jelentkezik. Ilyenkor a fáradékonyság mellett hőemelkedés és alvászavar is kialakulhat. Mivel a COVID-19 esetében még nincsenek több éves tapasztalatok, egyelőre csak azt lehet tudni, hogy a betegek egy része a gyógyulást követően – hosszabb-rövidebb ideig – fáradékony maradhat, nehezen tud koncentrálni.
A COVID-19 érintettjeinél jelentkezhet poszttraumás stressz szindróma (PTSD) is. Ez főleg a súlyos betegeknél alakul ki, például amikor valaki 40 évesen tölt heteket intenzív osztályon, gépekkel lélegeztetik, hónapok alatt épül csak fel. Egy ilyen helyzet viszont bármilyen betegségnél vezethet poszttraumához, a jelenség ez esetben sem vírusspecifikus.
Esettanulmányok szintjén sokféle feltételezés
A mindannyiunkat legjobban izgató kérdés, hogy vajon mennyi ideig tart a védettség azoknál, akik már átestek a Covid-fertőzésen? A későbbiekben újrafertőződhetnek-e? A legújabb, egy nagyszabású dán felmérés viszonylag megnyugtató válaszokkal rukkolt elő: A kutatók szerint a védettség az esetek többségében legalább 6 hónapig tart.
Viszont – az idősebbek esetében, más a helyzet! Náluk, különösen a 65 évnél öregebbeknél, előfordulhat, hogy másodszor is megbetegedhetnek. A 2020-ban gyűjtött adatok alapján a dán szakértők megállapították, hogy a megfertőzött páciensek esetében mintegy 80%-os védettség (immunitás) alakult ki a betegség lefolyása után. Ez az érték azonban egyre alacsonyabbnak bizonyult, az életkor magasságával ellentétes arányban.
A kutatók ezeknek az ismereteknek a birtokában, azt javasolták, hogy a Covid-fertőzésen átesettek is oltassák be magukat, főleg, ha az idősebb korosztályból valók.
A vizsgálatokhoz hozzátartozik az is, hogy bár a kutatók szerint az esetleges újrafertőződéskor már gyengébbek lesznek a betegség tünetei, sok szakértő (az újabban támadó vírus-variánsok agresszivitását figyelembe véve) ennek éppen az ellenkezőjét állítja: a következő alkalommal, az újabb fertőzés több tünettel, nehezebben gyógyítható szövődményekkel járhat. A Covaid-19 miatt elhunyt emberek háromnegyedének a szívében is jelen volt a vírus – derítette ki például a szívszöveteket vizsgáló eddigi legrészletesebb kutatás.
Hasznos tudnivalók
A koronavírusok családja régóta ismert, igen nagy víruscsalád. Ezen belül vannak az emberi koronavírusok, amelyek közül négy közönséges náthát okoz, kettő (SARS, MERS) okoz/okozott súlyos megbetegedést. Ez utóbbi kategóriába csatlakozott a SARS-CoV-2 mint egy új koronavírus. Az első veszélyes koronavírus-típus 2002-ben került be a köztudatba: ez okozta a 2002 novembere és 2003 júliusa közötti SARS-járványt, amely világszerte több mint 8 ezer megbetegedést okozott, aztán eltűnt. Szintén koronavírus okozza a MERS-fertőzést. Ez a betegség 2012-ben jelent meg Szaúd-Arábiában és környékén, komolyabb világjárvány viszont nem köthető hozzá, emberről emberre eleve nehezen terjed. Ez egyébként most is jelen van, folyamatos, sporadikus eseteket okoz.
A genetikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a COVID-19-et okozó új típusú koronavírus denevérről került át emberre, vagy közvetlenül, vagy egy eddig ismeretlen köztes hordozóról. Ez így történt a 2002-2003-as SARS-járvány esetében is, ahol a cibetmacska volt a köztes gazda. A COVID-19 köztes gazdájáról máig nincs megbízható információ. Ugyan gyanúba keveredett a tobzoska, ami tudományosan hihető, de nem találtak olyan bizonyítékot, amely igazolta volna a gazdaváltást, az idő múlásával pedig egyre kevésbé valószínű, hogy a garantált köztes gazdát valaha azonosítani tudják.
A 2019 végén kirobbant új járvány a felbukkanó fertőzésekkel foglalkozó kutatókat nem lepte meg, a Viruses című tudományos folyóiratban már 2018 januárjában megjósolták, hogy denevérről emberre terjedő járványok lesznek, leginkább Kínában. A kutatók egyébként már az első SARS-járvány után aktivizálták magukat, világszerte széleskörű denevérvirológiai kutatások kezdődtek, ebbe kapcsolódtak be a pécsi virológusok is. Sok minden kiderült, például Kínában már találtak denevér SARS-szerű koronavírusokat, emberi receptorkötődési képességgel.
Háziállatok
A kutyát a koronavírus nem betegítheti meg, az esetleges PCR-pozitivitást csak az okozhatja, hogy az eb összenyalogat valamit. Kutatásokban ugyan volt példa arra, hogy a vírus minimális antitestválaszt váltott ki egy-egy kutyában, de ez sem jelenti azt, hogy bármilyen betegséget okozott volna. Kutyában a vírus nem is tudja sokszorosítani magát, így az eb nem lehet terjesztő. A macska már más kérdés, hiszen fogékony a koronavírusra: kísérletekből és a gyakorlatból látszik, hogy a macska fertőzni is képes macskát. Arra ugyanakkor nem volt példa, hogy macska embert fertőzött volna, az esetszám pedig már van olyan magas, hogy ha ilyen eset történt volna, az kiderülne.
A görény, nyest, nyérc kapcsán vizsgált vonal már erősnek tekinthető: ezek az állatok embertől is el tudják kapni a koronavírus-fertőzést, és hamar összefertőzik a többi fajtársat. Erre nyércfarmokon már több példa is volt. A kutatók számára ez szintén nem meglepő: a görényfélék régóta laboratóriumi modellállatai a légúti vírusoknak, így az influenzának is. Most csak az derült ki, hogy fogékonyak a koronavírusra is. Például Hollandiában már a nyércfarmok felét elérte a kór. Emiatt aki otthon van koronavírus-fertőzöttként, annak nem szerencsés játszania a görényével.
Még nem vagyunk szabadok!
Sokan megkönnyebbülten felsóhajtanak az oltás után: – végre!
És ledobják a szájmaszkot, sietnek rég nem látott barátnőjükhöz, széles mosollyal nyújtanak kezet a kedves szomszédoknak… Sajnos, még nem múlt el a veszély. Szájmaszk, kézfertőtlenítés, távolságtartás. Mindegyikre szükség van. Hogy meddig?
Nem tudhatjuk. Fő, hogy még élünk. Gondoljunk azokra a szeretteinkre, barátainkra, akiknek csupán ez az egyetlen mozdulat, a szájmaszk levétele, a kéznyújtás, baráti ölelés okozta a halálát. És legyünk türelmesek. Vigyázzunk egymásra.
