Tegyük hozzá, meg is adják (adjuk) a póréhagyma árát egész évben. Egyre többet fogyasztunk belőle, mióta felismertük, hogy nemcsak húsleves ízesítésére, hanem önálló ételek készítésére is alkalmas. Sőt, kiváló élettani hatásai vannak, minden megtalálható benne, amitől a többi hagymafélét kedveljük. És ami az előnye, kellemetlenül erős illatok nélkül, szelídebb ízekkel. Amitől ára a fokhagymáé és a vöröshagymáé mellett egyre magasabbra törő, az nemcsak gazdag vitamin- és ásványianyag-tartalmának köszönhető. Elsősorban termesztése igényességének.
Igaz ugyan, hogy áprilistól már szabadföldbe is vethetjük, azonban jobban járunk, ha hajtató ládákban kel ki a póréhagyma magja, az üvegházban, fólia alatt. Főleg, ha családi fogyasztásra való mennyiséget akarunk termeszteni belőle. Talaját mélyebb műveléssel, jól elő kell készíteni, s palántáit 10 cm mély barázdákba kell kiültetni. Rovarkártevők ellen a legjobb zöldséglégy-hálóval takarni.
Fiatal növényeknél 5 cm kifejlett növényeknél 10–15 cm tőtávolság az optimális. Vetésnél / palántázásnál javasolt a növényeket egy 5–10 cm mély árokba helyezni, majd amikor a növények tenyészidejük feléhez érnek érdemes az árkot földel feltölteni, így megnövelhető a póréhagyma értékes fehér részének nagysága betakarításkor. Alapvetően fény és folyadékidényes növény. Itthoni körülmények között a jó terméshozam nem valószínűsíthető öntözés nélkül, de augusztus-szeptember után már nem kell öntözni. Árnyékos helyen gyéren terem, egyedei kevéssé fejlődnek. A magszár képződéséhez szüksége van egy nyugalmi időszakra a növénynek, amely 1,5-2,5 hónapig tart 4-6 °C-on. A végső betakarítással akár a késő őszt is meg lehet várni.
