A tapasztalt gyümölcskertészek különleges ajándékkal szokták meglepni barátaikat. Például egy üveg körtepálinkával, amelyben benne van egy szép, nagy körte. Ehhez „csak” egy szép, formás üvegre, kellő ügyességre, meg sok-sok időre van szükség. Amíg a körte olyan kicsi, hogy nyugodtan ráhúzható a palack szája, addig kell mesterkednünk.
A vilmoskörte a legalkalmasabb erre a célra. És a gyümölcsnek a termőágon úgy kell elhelyezkednie, hogy a ráhúzott üvegbe ne essen bele az eső, ne csapódjon le benne a pára. Tehát a legjobb, ha dróttal jó erősen, fejjel lefelé tudjuk a fára az üveget fölerősíteni, hogy a szél se mozdíthassa el, s a gyümölcs ne törjön le, hanem zavartalanul növekedhessen benne.
Nem mindig sikerül
Persze, nem minden kísérlet sikerül, nem minden gyümölcs marad egészséges, illetve nem minden üveget sikerül hónapokon keresztül így megőrizni a szél, nap, eső járta körtefán. Ezért több fán, több palackkal is próbálkozzunk. És ha legalább egybe sikerül belenövesztenünk a gyümölcsöt, akkor ősszel, amikor már nem nőhet tovább, vagy megérett, óvatosan vágjuk le a szárával együtt.
Amikor a palack az érett körtével a kezünkben van, jó alaposan ki kell mosni benne a gyümölccsel, és csak ezután lehet megtölteni a helyi lepárlású és érlelésű körtepálinkával. (Azért nem konyakkal, vagy likőrrel, mert a színtelen szeszben a legmutatósabb a gyümölcs.)
