A nyár második felében, júliustól szeptemberig gyűjthető a varádics (Tanacetum vulgare) sárga virágzata, amely régóta ismert féregűző. Emberi, belső használatát, természetgyógyászati módszerekkel, ma már szigorúan tiltják, mivel erősen mérgező. A gyógyszeripari féregűző készítmények viszont, megfelelő arányban tartalmazzák.
Tujonban gazdag illóolajat tartalmaz, kellemetlenül erős illatú. És sokféle kártékony rovar távoltartására alkalmas. Az állatok vackától a bolhákat, a lakóhelyiségektől a hangyákat tartja távol.
Gyűjtése, szedése, tárolása
A varádics virágos hajtását a teljes virágzás idején kell gyűjteni, és minél rövidebb a szárrésze, annál értékesebb a drog, mivel a levél nélküli, elfásodott szárrész rontja a herba minőségét. Ha illóolaj előállítása a cél, akkor az első virágzást követően rögtön meg kell metszeni a növényt, különben jelentősen lecsökken az illóolaj-tartalma. Hűvös helyen, vékony rétegben kiterítve érdemes szárítani.
Vizes kivonat készíthető frissen szedett, vagy szárított virágzatából:(1 l kivonat készítéséhez 30 g száraz drogra van szükség.) Virágzatát leforrázzuk forró vízzel, s állni hagyjuk 10-15 percig. Leszűrjük, s miután kihűlt, a kivonattal permetezhetjük a szamócát és a bogyós gyümölcsűeket az atkák, tetvek, az almafát almamoly ellen.
Nevéhez híven napjainkig gyakorta használták az ember és a háziállatok bélférgeinek elpusztítására, kiűzésére, külsőleg ízületi fájdalmak enyhítésére. Főként szárított virágból főzött teája tartalmazza a férgek, rovarok által nem kedvelt illóolajokat, gyantát és keserűanyagot. Mérgező hatása miatt háziszerként ma már nem ajánlott. A biokertészek elsősorban a hangyák távoltartására alkalmazzák. A szárított növény nemcsak az ágyásokból, de a tárolóhelyekről is elűzi a hangyákat és más rovarokat, így a molyokat is.
