A Távol-Kelet étkezési kultúrájához tartoznak évezredek óta a különböző fűszeres mustárok, a nálunk csak az utóbbi évtizedekben megismert káposztafélék és a gyógyító hatású, tálakat is díszítő fűszernövények. Egészséges divat hódít, a nyers zöldségfélék, ún. saláták fogyasztása. Sajnos, általában igencsak szerény, sokszor unalmas változatokat állítunk össze: hagyományaink a fejes zöldsaláta, az uborka, paradicsom és paprika kombinációin nemigen terjednek túl.
Vetőmagboltjaink gazdag választékban kínálják az orientális salátanövények vetőmagját. Ezek legtöbbje a káposztafélék családjába tartozó, különféle mustár (barna, sárga, kínai, vagy ún. keleti mustár). Előnyük, hogy rövid a tenyészidejük (50-60 nap), nagy levéltömeget fejlesztenek, amelyet folyamatosan szedhetünk, s felhasználhatunk. Az angolok kedvence a „mustárspenót” (Brassica rapa var. Komatsuna), amely lazán szétnyíló, hatalmas levélrózsákat fejleszt. Az enyhén mustáros ízű levelek zsenge állapotban salátának, fejletten pedig párolva, körítésnek kiválóak. A barna mustár (Brassica juncea) még pikánsabb, fűszeresebb ízű. Különleges, mutatós és salátákhoz kitűnő a vörös színű (Red Giant) nagy levéltömeget fejlesztő kínai levélmustár. De van még Mizuna és Maiko, mindegyik gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban.
A dísznövények közé is vethető egész hónapban a Fekete csalán (Perilla frutescens). Kb. 60 cm magasra nő, ha van elég helye, szép bokorrá terebélyesedik. Nyersen, salátaként fogyasztva erős baktériumölő, gyulladáscsökkentő, allergiát mérséklő hatása van. De szárítva, teaként is hatékony a fogyasztása. Egy tasakba keverve árusítják fekete és zöld fajtájának vetőmagját. Fogadjuk be a kertünkbe e távolról érkezett, hasznos „vendégeket”.
