Már több mint egy évtizede, hogy nálunk is fölkeltette az érdeklődést a sztívia, magyar nevén jázminkapóca, vagy édesfű, latin nevén Stevia rebaudiana, ez a fészkesek családjába tartozó, szubtrópusi évelő növény. Hazájában 50 cm magas bokorrá fejlődik, nálunk (egyelőre) cserepes dísznövényként kapható. Valójában pedig haszonnövény, mivel lándzsás, fűrészes szélű levelei, zsenge hajtásai háromszázszor édesebbek, mint a kristálycukor.
A guaranai indiánok több száz éve édesítik vele italaikat, gyógyítják vele a bőrbetegségeket, vágási sérüléseiket. A jázminkapóca energiatartalma olyan alacsony, hogy fogyókúrázók számára is kitűnő lehet, de a magas vérnyomásúak, valamint a cukorbetegek is bátran édesíthetnék vele teájukat, ételeiket. Amiért nem tud áttörést elérni (sőt több országban tiltott a használata), az egyszerűen csak a kereskedelmi háborúskodás számlájára írható. A számtalan káros mellékhatást kiváltó édesítőszerek gyártói és forgalmazói piacát ez a természetes édesítő teljesen tönkretenné. Szerencsére (több mint egy évtized után) ismét megrendelhetőek cserepes példányai, beszerezhető a vetőmagja nálunk is.
A cukornál ezerszer édesebb
Jó vízáteresztő, középkötött talajt, szűrt fényt igényel. Üvegházban, illetve szobanövényként tartják. Egyelőre. Remélhetőleg szárított drogja (levele és hajtásai) is csakhamar kapható lesz. De ha már erről szólunk, hadd hívjuk fel a figyelmet a sztíviánál háromszor, a cukornál ezerszer édesebb, ámpolnanövényként, függőkosárban tartható, szabad fordításban „azték cukor”-nak is nevezhető Lippia dulcis (Lípia sladká) növényre. Ezt is a szlovákiai dísznövény-forgalmazó (házhoz szállító) cégek tavaszi katalógusai kínálják az idén. A cukorbetegek számára mindkettő használata megbízható, mindenképpen jobb megoldás, mint az egészségkárosító aszpartman alapanyagú édesítőszerek fogyasztása. Szobanövényként elhelyezve tarthatók, óvakodni kell a túlöntözésüktől, védeni a huzattól. És a hangyáktól, amelyeket rendkívül csábítanak ezek az aromatikus, édes növények.
