Nyiroködéma alatt az elsődleges vagy másodlagos nyirokkeringési zavar következtében kialakuló lokális vizenyőt, duzzanatot értjük. Soha nem érinti az egész testet, mindig egy-egy testrészre korlátozódik. A probléma lehet elsődleges, azaz veleszületett, illetve másodlagos, amikor valamilyen betegség következtében alakul ki.
A nőket négyszer gyakrabban érinti, mint a férfiakat. A szakemberek szerint rengeteg az olyan vénás és ízületi kopásos beteg, akinek életét megkeseríti a gátolt nyirokkeringés kiváltotta kéz- és lábdagadás.
Veleszületett, fejlődési rendellenesség miatt kialakuló nyiroködémával az orvosok ritkábban találkoznak, a betegek nagyjából 10 százaléka sorolható ebbe a csoportba. E típusnál a tünetek megjelenhetnek már csecsemőkorban is, de csak akkor, ha a nyirokrendszer nagyon fejletlen. Más esetben a tünetek az élet bármely szakaszában, de jellemzően pubertáskorban, vagy a klimax körüli időszakban jönnek elő. Időskorban viszont nagyon gyakoriak.
A láb- és kézdagadás okai
A primer, azaz veleszületett nyiroködéma kiváltó oka, hogy a baba vagy úgy jön világra, hogy kevesebb számú nyirokere, gyengébben fejlett nyirokrendszere, vagy pedig valamilyen más eltérése, például kórosan tág nyirokerei vannak. Ennél a típusnál a kutatók leírtak családon belüli halmozódást is. Viszont ez jellemzően akkor van így, ha a nyiroködéma más fejlődési rendellenességgel is társul. Ez azonban nem aranyszabály, előfordul, hogy a nyiroködéma önmagában öröklődik.
A másodlagos nyiroködémáknak rengeteg oka lehet. Állhat a hátterében például daganatos betegség, amikor a konkrét kiváltó ok az, hogy a tumor a nyirokereket, nyirokcsomókat beszűri, azokban áttétet képez, ily módon gátolva a nyirokkeringést. A nyiroködéma a kezelés következtében is kialakulhat, például akkor, amikor egy emlődaganat műtétekor a nyirokcsomókat is eltávolítják vagy besugarazzák, emiatt pedig a nyirokkeringés gátolttá válik.
Másodlagos nyirokkeringési zavarhoz a vénák betegsége, a vénaelzáródás vagy a vénabillentyű-elégtelenség is vezethet. Ez esetben az ok, hogy a szövetközti folyadékot részben a vénák szállítják vissza, részben a nyirokrendszer. Ha pedig a vénák nem működnek megfelelően, akkor nagyobb terhelés jut a nyirokerekre, amelyek egy darabig küszködnek, de végül kimerülnek. Tipikus az is, hogy nyiroködéma a kopásos ízületi betegségek következtében alakul ki, akár fiatalabb, 40-50 éves betegeknél is. Ilyenkor a konkrét kiváltó ok az, hogy a térd vagy a csípő elkezd kopni és deformálódni, a fájdalom miatt a beteg egyre kevesebbet mozog, ezáltal kiesik a nyirokkeringést is segítő „izompumpa”.
Fertőzések
A nyiroködémát fertőzések, például orbánc is kiválthatják – ez a hirtelen kezdődő, magas lázzal és hidegrázással járó betegség olyan gyulladást okoz, ami a nyirokereket is érinti, azokban emiatt hegesedés következik be. A nyirokerek gyakorlatilag tönkremennek, képtelenek lesznek feladatuk ellátására, ami miatt nyiroködéma alakul ki; a károsodás már nem fordítható vissza, a tüneteket pedig csak kezelni lehet.
Míg a felnőtteknél a leggyakoribb nyiroködémát okozó fertőzés az orbánc, addig a gyerekeknél a hónaljban, lágyékhajlatban kialakuló vírusos nyirokcsomó gyulladásokat lehet kiemelni. A gyulladások következtében a nyirokcsomó hegesedik, a heg pedig gátolja a nyirokkeringést. Azaz ha a heg például az egyik ágyékban alakul ki, akkor a nyiroködéma azt a lábat fogja érinteni, amelyik oldalon a nyirokcsomó van.
Balesetek, csonttörések, boka- és lábszártörés, ortopédiai műtétek után a protézis, például térd- vagy csípőprotézis behelyezése után is kialakulhat – hosszabb vagy rövidebb időre – úgynevezett poszttraumás, posztoperatív nyiroködéma.
A láb- és kézdagadás tünetei és diagnózisa
A lymphoedema diagnózisát az anamnézis és a tünetek alapján állítják fel az orvosok. A probléma meghatározását segíti, hogy a nyiroködéma mindig lokális, ami azt jelenti, hogy ha dagad is mindkét végtag, annak mértéke akkor sem azonos – azaz a nyirokerek hipopláziája soha nem szimmetrikus. A problémának emellett több fizikális jele is van, ilyen például, ha kezdeti stádiumban az ödéma laza szerkezetű, az ujjbenyomatot megtartja. Hosszabb fennállás után megkeményedik, kötőszövetesen átalakul, ilyenkor az ujjbenyomat már nem marad meg.
Nyiroködémára jellemző a kéz- és lábujjak hurkaszerű megvastagodása is, a kézhát, lábhát cipószerű duzzanata, az ujjak tövében, csuklónál, bokánál mély ráncok kialakulása. Jellemző diagnosztikus tünet az is, hogy az ödémás ujjak felett nem képezhető bőrránc, vagy az megvastagodott, kiszélesedett. Szembetűnő az is, hogy a vizenyős terület felett a bőr kezdetben normális színű vagy sápadtabb, előrehaladott stádiumban szürkéssé válik.
A diagnózis felállításakor fontos feladat az is, hogy az orvosok az elsődleges és másodlagos nyiroködémát elválasszák. Azaz kiderüljön, hogy a nyirokkeringés elégtelenségét veleszületett okok vagy egyéb betegség, például daganat vagy mélyvénás trombózis okozzák-e, emiatt a beteget ilyen esetekben további kivizsgálásra is elküldik.
A láb- és kézdagadás kezelése, gyógyulási esélyei
A nyiroködéma kezelésére nincsenek gyógyszeres lehetőségek, egyedül fizioterápiás, ödémaredukciós módszerekkel történhet. Ez utóbbiak manuális nyirokdrenázson, azt kiegészítő kompressziós terápián, valamint speciális tornagyakorlatok kombinációján alapulnak. A kezelésnek két fázisa van: az intenzív szakasz kórházban vagy szakambulancián, a fenntartó kezelés pedig már a beteg otthonában történik. Az intenzív kezelési szakban a terapeuta a kötőszövetre gyakorolt speciális fogásokkal megnyitja az addig nem működő kis nyirokkapillárisokat, illetve eltereli a szövetközti folyadékot a károsodott területről az ellenoldali testfél ép nyirokkeringésű rendszere felé.
A kompressziós kezelés célja a kötőszöveti folyadékpangás csökkentése, az izompumpa aktiválása. Az intenzív kezelési fázisban kompressziós pólyákkal és gépi kompresszióval gyógyítanak. A gépi kompressziót többkamrás pneumatikus készülékkel végzik: a készülék végtagra felhelyezett mandzsettáinak légterei egymás után fúvódnak fel, az összes cella felfúvódása után pedig a nyomást rövid ideig megtartva, egyszerre enged le valamennyi cella. Ezzel a hullámszerű masszázzsal mechanikusan préselődik ki a végtagban megrekedt vizenyő.
Az intenzív kezelés a probléma súlyosságától, illetve elhanyagoltságától függően – azaz, hogy mennyire kemény a végtag, mennyire épült át kötőszövetesen – hét-három hétig tart. Az intenzív kezelést követően a betegnek otthon is fenntartó kezeléseket kell végeznie – kompressziós pólyákkal vagy kompressziós harisnyával, amit keringésjavító tornával kell kiegészíteni. Ez tehát nem gyógyítható, de karban tartható, kezelhető betegség. A kezelés a tünetek megjelenésétől a beteg élete végéig tart, de ezzel megelőzhető a progresszió és a szövődmények kialakulása.
A láb- és kézdagadás megelőzése
A primer nyiroködémát nem lehet megelőzni, a kiváltó oka ugyanis fejlődési rendellenesség. A szekunder típus kockázatát is csak úgy lehet csökkenteni, ha az ember igyekszik megelőzni, időben kezelni a lymphoedemához vezető betegségeket, eseményeket. Ez utóbbiban komoly előrelépést jelent az, hogy a sebészet hatalmasat fejlődött: például míg korábban egy emlődaganat műtétje a mellfal izomzatának, a hónaljárok összes nyirokcsomójának eltávolítását is jelentette az emlővel együtt, ma már arra törekszenek a sebészek, hogy minél kisebb területet távolítsanak el, ha pedig nem muszáj, ne vegyék ki az összes nyirokcsomót. Ezt úgy oldják meg, hogy csak a nyirokkeringés útjába eső első nyirokcsomót veszik ki, és ha abban nincs áttét, akkor nem bántják, nem veszik ki a többit.
A láb- és kézdagadás szövődményei
Rengeteg szövődménye lehet a kezeletlen nyiroködémának, nyirokpangás esetén ugyanis súlyosan károsodik a mikrocirkuláció. Az oxigénhiány következtében a bőrön trófikus zavarok, ekcémás bőrjelenségek, gyulladásos bőrtünetek alakulhatnak ki, de nyirokfolyás is kialakulhat, aminek következményeként fekély és gyulladás is létrejöhet.
Hasznos tudnivalók
Komoly probléma, hogy a nyiroködémát sokszor nem megfelelő módszerekkel, hanem vízhajtó gyógyszerekkel kezelik, ez kimondottan ártalmas, rontja a betegek állapotát. Ennek oka, hogy a vízhajtók hatására valamennyi víz ugyan távozik a dagadt végtagokból is, de az ott maradt nyirokfolyadéknak nagyon magas a fehérjetartalma, ez utóbbi aránya pedig a víz távozásával tovább növekszik. Ez a koncentrált folyadék aktiválja a kötőszöveti rostokat, és megindul az ödéma kötőszövetes átépülése, innentől kezdve a beteg végtagja még keményebbé és tömöttebbé válik.
A vízhajtók alkalmazása tehát szigorúan tilos a nyiroködéma kezelésénél – ez természetesen nem jelenti azt, hogy a nyiroködémás beteg nem szedhet vízhajtót szívelégtelenség vagy bármely más olyan betegség egyidejű fennállása esetén, amit vízhajtóval kell kezelni.
