Hol vannak már a régi húsvéti vendégjárások, az öntözők vidám csapatai, gyerekek, kamaszok. Lehet, hogy egy-két faluban még élnek a vízzel, tréfás versikékkel, „szagos vízzel” beköszöntő hétfői szokások, de úgy hírlik, ahol csak tehetik, a fiatalok – párban, vagy akár családostól inkább elutaznak wellness-hétvégére.
Az öregek, akik odahaza maradnak, megfőzik a levest (tyúkleves, pulykaaprólékból készült zsírtalan, de ízletes, vagy a ma már különlegesnek számító tápláló galambleves, sonkalé különböző módon zöldségelve, habarva, az egyedül élő nagymamánál a zsenge csalánból, sóskából a gyengébb gyomroknak való néhány tányérnyi friss, zöld gyógyító krémleves – igazi csemege). A főétel is sokféle. A csirkétől a pulykamellig, a haltól a báránysültig. A szerint, kit várnak – kik jönnek az ünnepi asztalhoz. Az unokák, dédunokák már igen furcsán válogatósak. A legtöbbjük csak a csont nélküli húsokat eszi meg: csirkemell, pulykamell. Persze, ezeket is lehet tölteni a többi hússal. A levesben főttekkel éppúgy, mint a csontokról leszedett (ezek a legízletesebbek) falatkákkal. A kézi turmixoló gyorsan habosra vágja, keveri. Már a kacsasült is túl zsíros nekik. Abból is készülhet a töltött tojásokba, friss zöld (vagy piros) paprikákba töltelék. Minden nagyszülő ismeri már a családtagok ízlését, ahhoz igazítja, amit a konyhája, leleményessége, ereje lehetővé tesz.
Azért sok nagymama még – nosztalgiából – a tojásfestéssel is megpróbálkozik. Hogy mi lesz a sorsa a szeretettel készített, adott hétfői hímes tojásnak? Ki tudja… Talán megeszik, talán házi kedvencükkel etetik meg. A nagyi közben megfőzi a füstölt házi sonkát, (ha még arra számít, azért a fürdőhelyen pihenők – utólag) beugranak hozzá. Hozzájuk igazítja a salátafélék, sajtok, retek vagy cékla, torma vagy újhagyma a kolbász és a sonka köré rendezését a régi tálra.
Válogassunk tehát módjával, különösen, ha már hetvenen túl van az ember lánya!
A húsvéthétfő locsolóit régebben és ma is terített asztallal várják. Akár időben, akár későbben jönnek a kedves vendégek, egy-két tanács segíthet a fiatalabbaknak, akik már külön, önálló otthonukban próbálgatják összeszoktatni a régi és az új szokásokat. Különösen most, hogy tele az internet megszámlálhatatlanul sok recepttel. És bizony, főzni tudni (enni szerető) legyen a talpán, aki a legjobb recepteket választja ki.
Házi sonka főzése
Ha otthoni, saját ízlés szerint történt a sózás, a füstölés, akkor nincs szükség hosszú áztatásra. Föltehetően csak annyira sós és füstölt a sonka, hogy kellemes aromája, zamata legyen. Ha viszont másutt készült, akkor szaglással, tapintással megállapítjuk, mennyi áztatással kell a felesleges sós, füstös ízt semlegesítenünk. A mostanában ajánlott egy éjszakányi áztatás túl sok, néhány óra – melegített vízben elég szokott lenni. A bolti füstölt csülköt, tarját elég meleg vízben leöblíteni, hideg vízbe téve, fokhagymával, babérlevéllel, egész fej vöröshagymával felforralni (ha kell sózni) és ebben a vízben kihűtve állni hagyjuk, amíg felszeleteljük…
A házi füstölt sonkát az általában ajánlott szokással szemben nem kell túlfőzni, mert akkor szálkás, rágós lesz. Elég, ha a forrástól számítva 40-45 percig főzzük. Az egész sonka általában a súlyával egyenlő ideig (2 kg – 2 óra) is főhet. Persze, főzés előtt a fűszerek (hagyma, fokhagyma, babérlevél, szemes bors) is a vízbe kerülnek. Természetesen a legbiztosabb, ha a becsült főzési idő múltával hústűvel, éles késsel a csont mellé szúrva főzéspróbát végzünk. Ha simán kihúzható a tű, a kés, akkor megfőtt a hús. A saját levében hagyjuk kihűlni, hogy zamatos maradjon.
A levéből különböző habart levesek (bab, burgonya, lencse) és főzelékek készíthetők. Mélyhűtőben tárolhatjuk, kisebb műanyag edénykékben.
Hédervári galambleves
Valamikor a gyermekágyas asszonyoknak, betegeknek főzték ezt a sok pepecseléssel járó finomságot. Ma is vannak még vidékek, ahol ezzel akarnak kedveskedni ilyenkor a nagymamák a kicsi unokáknak. Jó lesz vigyázni azonban! Mert a háziállatok otthoni dédelgetésének kultusza igencsak kiterjedt. Nemcsak a cicák és kutyusok, a kisbárányok, kecskegidák, gerlék és galambok is közéjük számítanak a legtöbb gyermek – és sok felnőtt – szemében. Főleg húsvétkor ne tegyék a tényleg vajpuha bárány-és gidahúsokat úgy az asztalra, hogy elárulják, miből készült! Ugyanez vonatkozik a galamblevesre is. Tehát a májából, szívéből inkább gombócot készítsenek, ne kínálgassák ezeket a belsőségeket a gyerekek tányérjába téve!
A galambleves hozzávalói: 2 (még ki nem repült) galamb, 2-3 sárgarépa, 2 petrezselyemgyökér, fél fej zeller, egy kisebb karalábé, 1 póréhagyma, 1 kis fej vöröshagyma,(vagy 2 db újhagyma) petrezselyem-és zeller zöldje, só, bors. Ha habarással készítjük, 2 dl tejszín, 1 kanál liszt, 1 kanál vaj vagy kacsazsír.
A megtisztított galambokat 4-4 darabba vágva hideg vízbe feltesszük főni. A megtisztított zöldséget is beletesszük, lassú forralással megfőzzük. A levest leszűrjük. A galambok húsát a csontokról leszedve finomra vagdaljuk, illetve turmixoljuk. Őrölt borssal, finomra vágott zöldpetrezselyemmel ízesítjük, tojást adunk hozzá (1 tojás- 1 ek zsemlemorzsa) esetleg lisztet is, hogy összeálljon. Egy lábasban, forró vízben próbafőzést végzünk. Ha túl kemény lenne, csipetnyi sütőporral lazíthatjuk, ha lágy, liszttel összefogjuk. Belefőzhetjük a leszűrt levesbe, de ha tejszínnel habart, citrommal ízesített levesként tálaljuk, jobb, ha külön lábasban, vegetás vízben főzzük ki és külön tálkából adagoljuk a gombócokat a tányérba.
Fokhagymás báránycomb
Nem olcsó mulatság, de azért ünnepi alkalmakkor vegyünk meg egy-egy darab bárányhúst. Nemcsak az ízéért, azért is, mert rendkívül tápláló, könnyen emészthető. Még a kímélő étrendre szorulók és a gyerekek is szívesen és bátran csemegézhetnek belőle! A készítését nem kell túlbonyolítani. És főleg az ízesítését szükségtelen a déligyümölcsöktől kezdve a pálinkával, borral öntözésig, meg a hetvenhét fűszernövény rászórásáig komplikálni. Vannak, akik a sok citrommal porhanyóssá sütik ugyan, vagy ugyanezt a narancs levével öntözve teszik, de higgyék el, ezek nélkül fogják az eredeti hús-ízt igazán érezni és élvezni. Például az alábbi recept elkészítésével:
A fokhagymás báránycomb hozzávalói: 60 dkg báránycomb (ha 1 kg-s csomagolásban vettük, kicsontozva cca ennyi a tiszta hús – ha egyben hagyjuk – úgy a legjobb sütni, kicsivel több fokhagymát, hagymát tehetünk hozzá). 4-5 gerezd fokhagyma, 2 db közepes hagyma, 10 dkg vaj, 2 ek lereszelt száraz zsemlye (zsemlemorzsa) 2 dl fehér joghurt.
A húst bedörzsöljük a zúzott fokhagymával és megsózzuk. A felforrósított vajon megfuttatjuk a finomra vágott hagymát, de nem pirítjuk meg: beletesszük a húst, hirtelen minden oldalról átsütjük, majd tejet öntünk alá. Rászórjuk a lereszelt zsemlemorzsát és előmelegített sütőben lassan készre sütjük. Közben, ha kell, még öntünk alá tejet. Vigyáznunk kell, nehogy leégjen. Miután puhára sült (hústűvel ellenőrizzük), 10 percet állni hagyjuk, majd felszeleteljük. Leöntjük a joghurttal (tehetünk bele finomra vágott metélőhagymát). Petrezselymes krumplival, vagy rizzsel tálalhatjuk. A zöldsaláta is finom hozzá, de bármelyik vegyes, húsvéti saláta mellé nagyon finom falat.
Töltött tojások
Hogy mennyi kell belőlük? Attól függ, másnap is ebből kérnek majd reggelire, vagy megeszik még aznap este, amikor a nagyi bepakolta nekik. Hogy melyik ízlik a legjobban? Az is attól függ – mi volt a hűtőben, a kamrában, hogy ugyanolyan, mint az előző évben, vagy, hogy a készítőjük megint kitalált valami mást.
A hozzávalók? Attól függ. Vaj, vagy margarin, kacsazsír, olívaolaj, metélőhagyma vagy zöldpetrezselyem, mustár, őrölt pirospaprika, apróra vágott sonkamaradék, hagymán fonnyasztott, finomra aprított gomba, darált (turmixolt pörköltmaradék, sülthús, leveshús, májkrém, sajt, brindza, túró, tonhal…A változatok szinte kimeríthetetlenek, az avokádó meg a mangó, vagy a friss parajlevelek, a kolbász. Ki mit szeret jobban. A lényeg esetleg annyi, hogy a halas, szardellás tojásokat külön tálra tegyük, ne keveredjen a szaguk a többiével.
Bizony sok vele a pepecselés. Először is, hideg vízben tegyük fel főni a tojásokat. (Van, aki sót is tesz a vízbe, állítólag így nem repednek meg). Kb. 10 percig forrásban tartjuk, majd hirtelen hideg vízzel váltjuk fel a forrót. Ha kissé megtörjük a héjukat, úgy tartjuk őket a hideg vízben, ez a héj alá szivárog, s nem tapad a héj a tojás belsejében lévő hártyához. Majd körbe forgatjuk a tenyereinkben, s a nélkül lejön a héja, hogy betépődne a fehérje.
A keményre főtt tojásokat hosszában kettévágjuk, a sárgájukat kiszedjük, s elosztjuk az előkészített töltelékek alapanyagainak a mennyisége szerint. Miután elkészültek, fóliával letakarva a hűtőbe tesszük. Csak tálalás előtt közvetlenül vesszük elő. Ne felejtsük el megsózni, borsozni – meg is kell kóstolgatni, hogy mindegyik töltelék ízletes legyen!
Nos, a süteményt most a vendégek hozzák! Ők tudják, most mi a „menő”, ki mit szeret. Meg aztán el kellene már gondolkodni, nem túl sok-e a torta, ilyen olyan linzertészta, a krémes és egyéb cukros nyalánkság a sok zsenge tavaszi salátaféléhez viszonyítva. Nemcsak az öregeknek, cukorbetegeknek – az egészségeseknek (tanulságul) még inkább!
Merthogy – még a csokinyusziból is megárt a sok!
A húsvéti asztalhoz persze nem árt egy kis dekoráció is…
