Akár (igényesebb virágkedvelőknek való) karácsonyi ajándék is lehet ez a gyönyörű, lángvörös, csőszerű virágfürtökből álló Szégyenlősvirág (Aeschynanthus speciosus), amely a fülledt, trópusi Délkelet-Ázsiából került tájainkra. Igényeit tekintve egyáltalán nem szégyenlős. Nagyon sok figyelemre van szüksége, de szépségével kárpótol a gondoskodásért. Tulajdonképpen fán lakó (epifiton) növényfaj ez is, mint a bromélia. Amint megkaptuk, illetve hazavittük, azonnal ültessük át. Mohával bélelt, fa alapanyagú edényben, vagy kosárkában célszerű (de közönséges égetett agyagcserépben is lehet) tartani.
Földlabdával együtt kerüljön tőzeg: szemcsés homok: bükklomb-föld keverékbe. Beültetés után az edényt állítsuk vödörbe, vagy lavórba, amelyet a virágedény egyharmadáig megtöltünk vízzel.
Miután a föld és a moha is megszívta magát nedvességgel, emeljük ki, hagyjuk kicsöpögni a fölösleges vizet. Olyan helyre tegyük, ahol sok fényt kap, de nem közvetlenül éri a napsütés. Havonta egyszer öntözzük tápoldatos vízzel, közben állott vízzel tartsuk nyirkosan a földjét, s naponta permetezzük a leveleit. A helyváltoztatásra is kényes, tavasztól nyár végéig tartó virágzási időszakában ne mozdítsuk el megszokott helyéről. A szoba hőmérséklete ne kerüljön 20 C fok alá. Ha jól érzi magát, sok új hajtást nevel, ezekről könnyen szaporítható.
Talajok közül a savas vagy semleges kémhatású, jó vízáteresztő képességű, tápanyagokban gazdag talajtípusokat kedveli. Átlagos vízigényű növény, mérsékelt öntözést igényel, valamint meghálálja, ha rendszeresen párásítunk, lágy vízzel permetezzük leveleit. Ennek hiányában a levelek könnyen barnulni, majd hullani kezdenek.
Ősszel és télen kevesebb öntözést igényel, és ha kissé hűvösebb helyen tartjuk, mint az év egyéb időszakaiban. Szép, bokrosodó formát érhetünk el, ha a virágzást követően kicsit visszametsszük.
