Vitaminok: kell, nem kell, használ vagy sem, szedjük, ne szedjük, mit szedjünk? Rengeteg ilyen, és ehhez hasonló kérdéssel ostromolják mostanában az orvosokat, azok, akik komolyan vesznek minden, táplálék-kiegészítőket égig dicsérő reklámot, a könnyfakasztó sztorikat azokról a boldog és egészséges gyerekekről vagy éppen aggastyánokról, akik ilyen vagy olyan olcsó, könnyen beszerezhető vitamin, bogyó vagy gyümölcslé fogyasztása által kigyógyultak azokból a nyavalyákból, amelyek miatt orvosok hada mondott le már róluk végérvényesen. Mert zúdítja a könnyen föllelkesülő, hiszékeny emberekre manapság a sok áltudományos magyarázatot a tévé és az internet, meg a sok különböző magazin.
Mi a vitamin?
A vitaminok klasszikus definíció szerint azok az anyagok, melyekre az emberi szervezetnek alapvető szüksége van, azonban saját magának képtelen előállítani, így kénytelen ezt külső forrásokból pótolni. Amennyiben valaki nem visz be elegendő mennyiséget az adott vitaminból, az adott vegyület hiányának megfelelő tünet, hiányállapot jelentkezik.
Tévhit 1: Ha nem szedek vitaminokat, skorbut (=C-vitamin-hiány)/ farkasvakság (=A-vitamin hiány)/egyéb hiányállapot emészti fel a testem!
Jöjjön az első sokkoló tény: a XXI. századi, fejlett kultúrákban jellemző átlagos étrend gyakorlatilag minden vitamint kellő mennyiségben lefed, így rutinszerűen, egy-egy kivételtől eltekintve nem szükséges ezek pótlása! A kivételekről később még lesz szó.
Tévhit 2: Jó, hiányállapotom nincs, de „immunerősíteni” akarok!
Nem győzzük eleget hangsúlyozni: immunerősítés nem létezik. Az immunrendszernek nagyon leegyszerűsítve két „állapota” van: a normális, és a legyengült. Utóbbit ma már leginkább a krónikus betegségek (például cukorbetegség, tumorok, veseelégtelenség), illetve a magasabb életkor számlájára írhatjuk. A vitaminhiányok gyakran járnak immunrendszer funkcióbeli defektussal is, de ahogy fentebb említettük, ez ma már extrém ritka. Érdemes végiggondolni például, hány skorbutban szenvedővel találkoztak eddigi életük során.
Tévhit 3: De hát a reklámban azt mondták, erősítsem az immunrendszerem!
Próbáljuk kicsit megfigyelni, milyen kontextusokat használnak: „XY-vitamin, az immunrendszer normális működéséért/ ne adjon esélyt a kórokozóknak/előzze meg a fertőzéseket!”.
Tessék visszaolvasni a fentieket, ezen mondatok javarésze a fenti kontextus alapján nem hamis állítás: a vitaminhiány valóban immunhiányt okozhat. Az más kérdés, hogy minket fenyeget-e ez a veszély, vagy sem? Lajoska is indíthatna webshopot azzal a céllal, hogy mindenki vásároljon ásványvizet a kék bálnáknak, mert szegény bálnák víz nélkül elpusztulnak…
Tévhit 4: Vitamint szedni minden esetben hülyeség, elég nekem nagyanyám almahéjjal összeturmixolt répafőzeléke!
Térjünk akkor át arra, hogy pontosan mit, mikor érdemes szedni. Az egészséges, alapbetegségek nélküli lakosság számára tudományosan igazoltan egyetlen egy vitamin pótlása szükséges, ősztől tavaszig: ez bizony a D-vitamin. Innen letölthető a legfrissebb magyar konszenzusajánlás, eszerint felnőtteknek napi 2-4 ezer nemzetközi egység ajánlott rutinszerűen az említett időszakban:
Gyakran felmerülő kérdés még, mit érdemes szedni várandósság alatt/annak tervezésekor.
Az ajánlások szerint ebben az időszakban napi 4-800 mikrogramm folsav, 2-4000 nemzetközi egység D-vitamin, és napi 100-150 mikrogramm jód bevitele javasolt.
Fontos tudni, hogy bizonyos betegségek, speciális hiányállapotok esetén orvosi ajánlás alapján, tudományos alapokon is fontos a vitaminok pótlása, esetleges táplálék-kiegészítők alkalmazása! Erre pár példa:
Felszívódási zavarok (pl. gyomorszűkítő műtét után, anaemia perniciosa, krónikus hasnyálmirigy gyulladás), alultápláltság, egyoldalú étrend, hosszú éhezés utáni kezelés: ilyen esetben gyakorlatilag bármely vitamin/egyéb nyomelem pótlása indokolt lehet, a kezelőorvos utasításai alapján.
Inzulinrezisztencia, polycystás ovarium szindróma: e kórkép esetében bizonyítottan hatékony az inozitol, és a D-vitamin.
Hashimoto-betegség: a szelén és a D-vitamin csökkentheti az autoimmun folyamatot, segíti a hormonok működését (de önmagában nem váltja ki az esetleges hormonpótlás szükségességét!)
Csontritkulás: szintén a D-vitamin, és a kalcium pótlása bizonyítottan kedvező hatású.
Általánosságban itt is érvényesek az általános vakcinás dokumentumban leírtak: érdemes legalább egy keresést elkövetni, hogy az adott hatóanyag adott problémára alkalmazva rendelkezik-e megfelelő evidenciával (legyen tehát gyanús például, ha a csincsillapor-tüdőrák szókapcsolatra nincs találat.
Tévhit 5: A gyógynövények, gyógyteák, aminosavak, halolaj, süngomba, marakuja, ashwaganda, fokhagymakivonat, flambírozott papagájkula, szódabikarbóna, vagy úgy általában bármilyen étrend-kiegészítő, hatásos az életem bajaira!
Nehéz ezeket egy kalap alá venni, de többségében, orvosi indikáció nélkül szedve teljesen hatástalanok, vagy éppen nem megfelelően alkalmazva – nem megfelelő a hatásuk. Vannak bizonyos gyógynövények, melyekben ténylegesen találhatók gyógyszertanilag is aktív molekulák, így ezek szedésének lehet értelme, csak épp ma már elavult módszer. Nem egy gyógynövény termel kis dózisban például nem-szteroid tartalmú gyulladáscsökkentő vegyületeket, melyek valóban hatékonyak fájdalomcsillapításban, gyulladások kezelésében. Ez régebben gyógyszerek híján még jó is volt, de 2023-ban már viszonylag olcsóbb, gyorsabb és higiénikusabb bevenni egy tabletta diklofenákot, mint ugyanezen dózis beviteléhez házilag feldolgozni a gyógynövények levelét, vagy éppen gyökerét. Ahhoz, hogy hatékony gyógyító szerré váljon, sok orvosi alapismeretre van szükség.
Különben pedig – a gyógyszeripar megfelelő módon használja fel a gyógynövényeket a tablettákban, bogyókban, kapszulákban, vagy cseppfolyós állapotban előállított gyógyszereiben.
Tévhit 6: De amit a gyógynövény természetes úton szintetizál, az nem ugyanaz, mint a gyógyszergyári, mesterséges méreg!
De, teljesen ugyanaz.
Tévhit 7: „A szemét gyógyszerlobbi..!”
Oké, tehát Lajoskának fáj a feje. Felhívja a háziorvosát, aki felír Lajoskának egy nem-szteroid gyulladás-gátló gyógyszert, 30 euró értékben. Lajoska azonban nem hülye, nem óhajtja, hogy a „feijzer” és társai meggazdagodjanak. Így felmegy a netre, és inkább 40 euró értékben rendel valami gyógynövényes csodaszert, amit könnyen lehet, hogy épp az XY gyógyszercég leányvállata gyárt. Lajoska végül a készítményt szedve harmadnapra kialussza a fejfájását, és büszkén meséli a haveroknak, milyen ügyesen megszívatta a „gyóccerlobbit”.
Gondolkodjunk, emberek…
A vitaminok, étrend-kiegészítők pszichológiájáról könyveket lehetne írni, nagyon hasonló a jelenség ahhoz, amit a védőoltás tudomány-ellenességnél is tapasztalunk. A vonzó elemek itt is megvannak: „nem vetem alá magam a felső hatalomnak a gyógyszerszedéssel, nem hagyom magam manipulálni, én okosabb vagyok, mint a fanatikus tudósok, nem szedek semmit, ami mesterséges, csak olyat, ami természetes, inkább hiszek az ősi módszerekben” (mennyivel jobb is volt, mikor még 20-30 év volt a várható élettartam, ugye?).
Továbbá úgy általában is, mennyivel könnyebb így tenni az egészségünkért! Lajoska drágán megveszi, reggel egy másodperc alatt behabzsolja a kis gyógynövénykészítményt, és aznapra máris pipa az egészségtudatosság, lehet menni a pékségbe a kakaós csigáért, munka után meg fetrengve püfölheti a telefonját! Normálisan táplálkozni meg sportolni – vagy legalább napi 1 km-t gyalogolni – meg majd az fog, akinek ehhez kedve, meg ideje van.
Pedig, kedves Olvasónk, jobb, ha Ön is elfogadja: az egészség sok időt, energiát, és áldozatot kíván, hiába lenne sokkal könnyebb ezt ilyen gyorsan, ismeretlen cégek, külföldi csodadoktorok, gyanúsan mindenre megoldást ígérő, viszont eléggé sokba kerülő, szépen csomagolt titokzatos tablettáival letudni. Krónikus bajaink, ránk törő betegségeink gyógyításával azokhoz az orvosokhoz forduljunk, akiket ismerünk. És higgyék el, ma már számtalan gyógyszer segíthet, amelyeknek a hatását azok ismerik és ellenőrizhetik, akikhez az egészségügyi ellátásunkkal fordulnunk kell.
