Azt tartja a tapasztalatokból született mondás, hogy a jobb – a jónak ellensége. Valószínűleg a kivétel erősíti a szabályt, amikor azt mondjuk, hogy ez nemigen érvényes a zöldségfélék vetőmag-kínálatára. Ugyanis a legtöbb kertészkedő ragaszkodik a már ismert, a jól bevált vetőmagokhoz, amelyeket a legközelebbi gazdaboltban szokott beszerezni. Pedig úton-útfélen kelletik magukat a reklámozott, csúcsminőséget kínáló, legújabb fajták, a pillírozott és a kalibrált vetőmagok, a vetőmag-szalagok.
Nemcsak az óvatosság, az újjal szembeni bizalmatlanság tartja vissza ezeknek a megvásárlásától a családi kertek művelőit, hanem a borsos árak is. A mutatós tasakokat, amelyekben alig van egy-egy sorocskára elegendő vetőmag, nem vesztegetik olcsón. Inkább csak a kísérletezőknek, hobbikertészeknek kínál új felfedezéseket a nagyobb terméshozammal, betegségekkel szembeni ellenálló képességgel, jobb minőséggel kecsegtető új vetőmag-fajta.
Az F1-hibridekként jelölt vetőmagok már bevált, valóban csúcsminőséget jelentő fajták. (Az F1-hibrid a két beltenyésztett szülővonal keresztezésének első származéka. A szülőkénél lényegesen jobb növekedési erély, terméshozam és kiegyenlítettség jellemzi az időjárási viszonyokkal és a betegségekkel szemben.) Egy időben teremnek, azonos nagyságúak. (Másodtermesztésre nem alkalmasak, elveszítik e jó tulajdonságaikat.) Csak első generációs termesztésre vannak kifejlesztve.
A zöldségmag természetes tisztasággal – kémiai növényvédő szerek nélkül, tehát csávázatlanul – kerül a kereskedelembe. A csávázott vetőmagot a csomagoláson jelzik. Aki biokertészkedést folytat, az válassza a „Bio-START” csomagolást. Ez a vetőmag a jobb csírázás érdekében gyógynövény-kivonattal és hővel kezelt. Egyébként a csomagoláson feltüntetett minden jelzést, tájékoztatást figyelmesen el kell olvasni.
Jó csírázóképességét megőrzi
1-2 évig a póré, fekete gyökér, pasztinák, metélőhagyma, borsfű.
2-3 évig a vöröshagyma, petrezselyem, új-zélandi spenót, borsó (5 évig is).
3-4 évig a bab, zsázsa, sárgarépa, zeller, saláta, paraj, mángold, lóbab, paradicsom.
4-5 évig a káposztafélék, karórépa, cékla, retek, cikória.
5-6 évig a dinnye, uborka, tök.
Próbacsíráztatás
A jól beérett mag, ha száraz és hűvös helyen tárolják, nem sokat veszít csírázóképességéből a meghatározott időn belül. Az ismeretlen helyről beszerzett, a kedvezőtlen körülmények között, vagy a csomagoláson nem pontosan feltüntetett évszámmal (esetleg nélküle) tárolt vetőmag csírázóképességét azonban feltétlenül ellenőrizni kell. A próbacsíráztatáshoz meghatározott mennyiségű magot számolunk ki: nagyobb magból (borsó, uborka) 10 szemet, közepes nagyságúból (saláta, hagyma, paradicsom) 25 szemet, apróbb magból 50 szemet. A nagyobb magokat nedves homokba, vagy tőzegbe nyomjuk, s a tálcát, edényt 20 C fokos hőmérsékletű helyiségbe tesszük. A kisebb magvakat nedves szűrőpapír, vatta közé helyezzük, fóliával, vagy üveglappal letakarjuk. Amikor a csírák néhány mm hosszúvá fejlődnek, meghatározhatjuk a csírázóképességet. Ha a magok 75%-a kicsírázott, kiváló minőségről, ha csak 50 %-a, akkor csökkent csírázóképességről van szó. (Vetésnél ilyenkor dupla mennyiségre lesz szükség). 25%-os csírázás esetében a mag már nem alkalmas vetésre. Ha egyenlőtlen csírázást tapasztalunk, egyik mag korábban, a többi csak megkésve kezd csírázni, a csírázási erély csökkenéséről van szó. Ha 25%-nál nagyobb a késve csírázó magok aránya, az ilyen mag, vetésre már alkalmatlan.
Hány nap alatt csírázik ki?
Bab = 7-9 nap,
borsó = 6-8 nap,
cékla = 10-14 nap,
cikória = 6-8 nap,
endívia = 6-8 nap,
fejes saláta = 6-7 nap,
fekete gyökér = 10-12 nap,
paprika = 12-14 nap,
paradicsom = 12-14 nap,
petrezselyem = 24-28 nap,
retek = 4-6 nap,
sárgarépa = 12-14 nap,
sóska = 12-14 nap,
spárga = 10-14 nap,
spenót = 18-21 nap,
uborka = 6-8 nap,
zeller = 18-21 nap alatt.
Természetesen megfelelő földkeverékre, levegő-és talajnedvességre, hőmérsékletre, optimális fényviszonyokra is szükség van ahhoz, hogy a jó csírázóképességű- és növekedési erélyű vetőmag kelése egyenletes, egészséges legyen.
