Téli tárolás kockázatokkal 2.

Téli tárolás

Az előző évtizedekben, az alápincézett családi házak építését, a vezetékes víz bekötését követően, a család számára kertészkedők, terményeiket általában a pincékben, vízaknákban tárolták. Mára a téli tárolás ezen megoldás rendkívül kockázatossá vált, ugyanis a téli, kora tavaszi hónapokban éppúgy tarthatunk a váratlanul lezúduló esőktől, mint a nyári felhőszakadásoktól, amelyek elöntik a pincéket, vízaknákat is. Akinek hűvösen tartható kamrája van, egy-két hétre való burgonya-és zöldségadagokat tárolhat ládában, homokkal, papírrétegekkel letakarva. Az egész, télire bekészített készlet számára azonban más megoldást kell keresni. A pince, ha nem kell beázásától tartani, optimális tároló lehet.

A melegágy keretében, vagy egy ásónyomnyi mélységben, kialakítható a prizmás tárolás. Homokra, szalmára, földtakarásra, s ha kell, lombtakarásra is szükség van. Akinek elegendő tapasztalata van a készítésében, az tudja, mikor, hogyan szellőztethet, s nem fülled be, illetve nem fagy meg az így tárolt terménye. Amiről nem szabad megfeledkezni, az a talajra fektetett drótháló, ugyanis a rágcsálók csemegéje a petrezselyemgyökér.

Vermelés

Az eltartás veremben, azért jó megoldás, mert a leghosszabb ideig őrzik meg a termények nedvességtartalmukat, eredeti ízüket, zamatukat. A cékla, a fekete retek is tárolható a gyökérzöldségek mellett. Viszont, a túl nagy esőzések itt is kockázatot jelentenek, beázhat a verem, benne rekedhet a víz. Ezért ott legyen a helye a kert, az udvar legmagasabb, télen is hozzáférhető, hótól viszonylag védett helyén. Sokan a fóliasátorban képezik ki a prizmából és a veremből keresztezett tárolót, a talaj szintjén, vagy kapanyomnyi mély ágyat kialakítva. A takarás, szellőztetés itt sokkal egyszerűbb.

A vermelés célja, hogy terményeinket minél nagyobb tápértékben, eredeti állapotban, jó tulajdonságokkal, lehetőleg minél kevesebb veszteséggel megőrizzük. Legjobb homok között tárolni. A tároláshoz „földnedves”, tiszta homokot használjunk. Válogassuk át a zöldséget, és a leveleket 1-2 cm-es csonk meghagyásával vágjuk le. A gyökereket lombos felükkel kifelé fordítva – két sorban, egymással szemben, vagy egy sorban a fal mellé – úgy helyezzük el, hogy ne érjenek össze.

A sorba rakott zöldségekre ezután annyi homokot terítsünk, hogy a gyökereket befedje. Utána rakjunk egy újabb sor gyökeret a homokra, majd szórjunk rá megint homokot, két sor gyökér közé mindig annyit, hogy a gyökerek ne érjenek egymáshoz. A burgonya tárolásához még homok sem kell, csak egy sötét hely. De ne tároljuk 80 cm-nél vastagabb rétegben, különben rothadásnak indul. Érdemes alá néhány lécet tenni keresztbe, hogy alulról is szellőzhessen. Időnként válogassuk át, tavasz felé a csírákat szedjük le.

Önnek ajánlott

Leave a Reply

%d bloggers like this: