Mérgező szobanövények

Mérgező

Gyönyörűek, de veszélyesek
Büszke szép szobanövényeire? Ártalmatlanabb hobbit képzelni sem lehet, főleg, ha vigyáz rá, hogy kedvencei senkire ne jelenthessenek veszélyt. A leveleikkel vagy virágaikkal, változatos formájukkal gyönyörködtető szépségek között ugyanis súlyosan mérgezők is vannak. Senki ne higgye, hogy ezzel a veszéllyel csak a botanikus kertek egzotikus ritkaságai között találkozhatunk: a legismertebb dísznövények között szinte minden lakásban előfordulhat mérgező.

A diffenbachia
Az angyaltrombita

Hitte volna például, hogy a tavaszt köszöntő, a nőnapra vagy anyák napjára leggyakrabban kapott kedvenceinkkel, például az amarillisszel, nárcisszal, primulával, ciklámennel is vigyázni kell? Vagy gondolt arra, hogy az erkélyeket, teraszokat díszítő begónia és leander is mérgezést okozhat?

A lakásban tartott virágok divatja változik ugyan, de szinte minden hobbikertész szívesen nevel otthonában egy-két kaspónyi fikuszt, filodendront, diffenbachiát, mikulásvirágot, aloé verát, aszparáguszt, anyósnyelvet, könnyező pálmát – hogy csak a legnépszerűbb szobanövényeket említsük. Ezek mindegyikében vannak mérgező anyagok, így adott körülmények között, például, ha egy kisgyermek megkóstolja, veszélyessé válhatnak.

Mérgező szobanövények
Aszparagusz

Van olyan növény, amelyiknek minden része tartalmaz mérget (ilyen például az érdes díszcsalán, az aszparágusz, a rákvirág, a szellőrózsa, az angyaltrombita), másnak csak a föld alatt lévő része (pl. a ciklámen gumója, az amarillisz hagymája), vagy csak a levele, esetleg a zöld részeiben lévő tejszerű nedve (például a begónia, kankalin, anyósnyelv) veszélyes, és olyanokat is ismerünk, amelynek a virága vagy a termése okozhat súlyos ártalmakat (flamingóvirág, korallbokor).

Macskák, gyerekek, hobbikertészek, vigyázat!

A lakásban tartott macskák nemegyszer gyógykezelik hasfájásukat úgy, hogy “legelnek” a szobanövények zöldjéből, különösen a fűre hasonlító, vékonylevelű növényeket rágcsálják meg gyakran. Ezzel a szokásukkal nemcsak a virágkedvelő gazdi dühének teszik ki magukat, hanem bajba kerülhetnek a mérgező növények által is. Például az aszparágusz leveleinek lerágása súlyos következményekkel járhat számukra. Nagyobb baj, hogy a csetlő-botló, járni alig tudó kisgyermekeknek is szokása mindent szájba venni, megkóstolni, elrágcsálni.

Őket észérvekkel, botanikai ismeretekkel még aligha tarthatjuk vissza a világ ilyenforma felfedezésétől, így rájuk különösen vigyázni kell. Vonzhatja őket például a mikulásvirág szép piros levele, az aszparágusz vagy a szellőrózsa élénk színű termése, de ugyanígy bármelyik lelógó levél, megmarkolható szár is felkeltheti a figyelmüket, és pillanatok alatt a szájukba vehetik valamelyiket. Ha a növény a mérgezőek közé tartozik, hamar megtörténhet a baj.

A legismertebb dísznövények között szinte minden lakásban előfordulhat mérgező

Aszparagusz
A diffenbachia

A diffenbachia például oxalátot és cyanogénglükozidot tartalmaz, amely a torok és a száj nyálkahártyáját megduzzasztja, égő, maró hatást okoz. A ciklámen mérgező gumójában cyclamin glükozid van, amely hasmenést, hányást, görcsöket, szédülést, légzési nehézséget, átmeneti bénulást is kiválthat. Ráadásul több olyan növényt is ismerünk, amelyek nemcsak szájba kerülve fejtik ki mérgező hatásukat, hanem az érintésük is súlyos irritációt, heveny bőrtüneteket okozhat. Ilyen például az igen elterjedt, nagylevelű diffenbachia, a könnyező pálmának ismert monstera deliciosa, vagy az anyósnyelvnek nevezett sansaviera is, amelyeknek a nedve a bőrre kerülve bőrpírt okoz, sőt hólyaghúzó hatású is lehet. Így az is bajt okozhat, ha a járni tanuló kisgyerek véletlenül éppen ezekbe a növényekbe kapaszkodik. Több leveles növény (köztük például az előbb említettek) szaporítása visszavágással, hajtásdugványozással történik, így e tevékenységek során a hobbikertészek kezének, bőrének épségét is veszélyezteti a vágásfelületből szivárgó tejszerű, erősen mérgező nedv.

Előzzük meg a bajt!

Néhány egyszerű óvintézkedéssel megelőzhetők ezek a mérgezéses, irritációs balesetek, úgy, hogy kedves élő szobadíszeinkről sem kell lemondanunk. A macskák, ha nem járhatnak ki a kertbe, kapjanak időnként a gyomrukat karbantartó “macskafüvet”, ami nem egyéb, mint tálban hajtatott búza vagy vegyes gabona. Ha kisgyermek van a háznál, a szobanövényeket is át kell rendezni úgy, hogy “biztos” helyre, magasabbra kerüljenek. (Nemcsak a mérgezés okozhat balesetet: érdemes megvizsgálni a kicsik biztonsága szempontjából a virágtartó állványok stabilitását is: szívdermesztő látvány a virágállványba kapaszkodó gyermek feje felett ingó, súlyos cserépkaspó is!)

Tanácsos az átültetést, a szaporítást, a növény gondozási munkáit műanyag munkakesztyűben végezni, és a visszavágott növénydarabkákat oldalról, a metszett felületet kerülve megfogni. Ha mégis a bőrfelszínre kerül a mérgező nedv, bő vízzel kell lemosni. Abban az esetben, ha a mérgező növényi részek a gyerek szájába kerültek, még ha nem is nyelte le azokat, mihamarabb kiszedve, kiköpetve, bő folyadékkal kell kiöblíteni a száját, majd meg is itatni. A mérgezés gyanúja esetén is forduljanak orvoshoz, hogy szakember dönthesse el, van-e szükség egyéb óvintézkedésre, például gyomormosásra, vagy az allergiás reakciók csökkentésére.

 

Önnek ajánlott

Leave a Reply

%d bloggers like this: