Mielőtt a miénknél fejlettebb, gazdagabb európai országokban élő nyugdíjasokat irigyelni kezdenénk, nem árt, ha tudjuk, itt már korábban elkezdődött a nyugdíjkorhatár emelése, vagyis a keresőképes életkor meghosszabbítása. Hogy ez mennyire jó, vagy nem jó, az attól függ, milyen fáradt az ember 60-65 évesen. Nagyok a különbségek, mert amíg havi 1.115 eurót kell beosztania egy osztrák, 1050 eurót egy holland kisnyugdíjasnak, addig /viszonyításul/ az ukrán nyugdíjasok átlagosan havi 65 euróból élnek. A nyugdíjasok helyzete csak akkor lenne reálisan összehasonlítható, ha ismernénk minden országban a lakosság életkörülményeinek összetevőit, megélhetési mutatóit.
Különösen drasztikussá válik a viszonyítás, ha a legpontosabb mutatót vesszük alapul: az átlagos életkort. Ez, ahogyan már erről írtunk, a jóléti országoknak köszönhetően a 80 évhez közelít, sőt, nemsokára meghaladja azt. /Az ukrán férfiak átlagos életkora ugyanekkor – mindössze 62 év./ Magyarországon 69 év, Szlovákiában 71 év a férfiak átlagos életkora. Jelen időben tehát az itthon élőknek nem jut sok idejük arra, hogy megérdemelt nyugdíjukból pótolhassák, amire dolgos életük során nem volt sem idejük, sem pénzük. A közelebbről szemügyre vett országok azért érdekesek a számunkra, mert ezekben dolgozik a legtöbb hazai munkavállaló. Közelebbi és távolabbi hozzátartozóink, ismerőseink közül is sokan.
Hollandia
Világelsőnek tartják az itteni nyugdíjrendszert. Jelenleg egységesen 65 év a nyugdíjkorhatár, de tartja magát az a vélemény, hogy ezt – két lépcsőben – 67 évre emelik. Teljes nyugdíjra az jogosult, aki 15 és 65 éves kora között folyamatosan biztosított volt. A holland nyugdíjrendszer három pilléren alapszik: az egyik az állami költségvetés, amely összességében a nyugdíjak kisebb részét fedezi. A másik – a legnagyobb, – a cégek és munkavállalók részesedése, és mindezt, harmadikként egy önkéntes megtakarítási lehetőség /biztosítással egybekötött befektetés/ egészíti ki. Az állami nyugdíj összege fix, de rendszeresen felülvizsgálják azt. Ennek köszönhetően a reálérték nagyjából követi az inflációt. Az alsó határnak el kell érnie a minimálbér 70 százalékát, házaspárok esetében az 50 százalékát. Jelenleg az egyedülálló nyugdíjas minimum havi 1050 eurót kap állami pénzből, de a számításnál figyelembe veszik házastársa jövedelmét is. A második és a harmadik pillérből hozzáférhető járandósággal együtt a nyugdíj összege a többszörösére is emelkedhet.
Németország
Az öregedő társadalom miatt Németországban is egyre nagyobb gondot okoz a nyugdíjellátó rendszerek finanszírozása. Ebből kiindulva már 2007-ben úgy határoztak, hogy 2012-től fokozatosan 67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. Az ellátási jogosultsághoz minimum 60 hónap biztosítási idő szükséges. Jelenleg a nyugdíjkorhatár Németországban mind a férfiak, mind a nők esetében 65 év. Ez emelkedik lépésről-lépésre 2029-ig. 2023-tól már csak 66 éves kortól lesz lehetséges a nyugdíjba vonulás, majd 2029-től csak 67 éves kortól. Egyébként, akiaz öregségi nyugdíjkorhatár előtt akar nyugalomba vonulni, annak a nyugdíj csökkentésével kell számolnia. Az átlagnyugdíj jelenleg 791 euró, a kiegészítésekkel együtt 1.576 euró.
Ausztria
Ausztriában a férfiak nyugdíjkorhatára 65, a nőké 60 év. Még 1992-ben törvényt hoztak arról, hogy a női nyugdíjkorhatárt fokozatosan szintén 65 évre emelik. Ez hosszú távon valósul meg. 2024-ben kezdődik és 2033-ra lesz teljes. Ma ennél jóval korábban mennek nyugdíjba: az átlagos tényleges nyugdíjba vonulási kor 58 év. Az öregségi nyugdíj átlagos összege havi 1.115 euró a kisnyugdíjasnak, ez az aktív kor keresetének 80 százaléka, s jóval meghaladja az OECD-országok átlagát /ezekben 59%/.
Belgium
Mint a legtöbb országban, a társadalombiztosításra épül a nyugdíjrendszer. Három pillére van, egy kötelező, egy önkéntes és az adókedvezmények. A nyugdíjasok is fizetnek, járulék formájában, fizetésük 0-2%-át vonják le tőlük.
Mind a férfiak, mind a nők esetében 65 év az átlagos nyugdíjkorhatár. Az általános keresőképes életkor hossza ennek megfelelően 45 év. Ebbe az egyetemi tanulmányok, illetve a katonai szolgálat időtartama is beleszámít. Előrehozott nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a 60. évét, s bizonyíthatóan legalább 35 év munkaviszonya van. Az elmúlt időszakban annyi változott, hogy a nők általános nyugdíjkorhatára a korábbi 60 évről, 2009-től, több lépcsőben a férfiakéval azonos 65 évre emelkedett.
Lehetőségük van azonban, hogy 61 éves korban menjenek korai nyugdíjba, ha igazolni tudnak 39 évnyi munkaviszonyt, 60 éves korban pedig 40 évnyit. Teljes nyugdíjra 45 év munkaviszony után szerezhető jogosultság. A nyugdíj minimum összege egy háztartásban élőknél 1.684,472 euró, egyedülállók esetében 1.348,003 euró. A maximális összeg egy háztartásban élőknél 2.689,21 euró, egyedülállóknál 2.144,95 euró.
Nagy-Britannia
Heti 121 euró az állami nyugdíj. A brit közalkalmazottak jelentős része jelenleg 60 éves korában teljes állami nyugdíjra jogosult. Ám az általános állami nyugdíjkorhatár 2020-ra a tervek szerint egységesen 66 év lesz a közszolgálati és a versenyszférában egyaránt. Már folyamatban van a nyugdíjkorhatár emelése. A korhatár emelésével együtt növekedne a bérekből levont nyugdíj-hozzájárulás is, emellett a nyugdíjak összegét nem az utolsó év, hanem a közalkalmazotti munkaviszonyban eltöltött teljes időszak bérátlaga alapján számolnák ki. A közalkalmazotti nyugdíjkorhatár emelése nem érintené a fegyveres erők, a rendőrség és a tűzoltóság tagjait, akik munkába lépésük időpontjától függően 50, Illetve 55 évesen már nyugdíjba vonulhatnak. Az állami alapnyugdíjat minden pénzügyi év kezdetén, áprilisban emelik egy összetett, inflációs kiigazítással számolt index alapján. Hogy mit hoz a jövő – ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, még acsak találgathatjuk…
Franciaország
A nyugdíjkorhatár itt is fokozatosan emelkedik 60-ról 62 évre, s 2017-től ez mindenkire vonatkozik. Teljes összegű nyugdíjra azonban jelenleg 41,5 év munkaviszonnyal válik jogosulttá a munkavállaló. Vagyis a nyugdíjkorhatár elérésével mindenki nyugdíjba mehet, de ha kevesebb évet dolgozott, csökkentett nyugdíjra jogosult 67 éves koráig Ezt követően a ledolgozott negyedévek függvényében arányosan emelik a nyugdíját. A minimál nyugdíj összege az inflációnak megfelelően nő, jelenleg az átlag 1108 euró, de nem lehet kevesebb 608 eurónál. Az átlagos nyugdíj 1.640 euró.
A többi uniós ország nyugdíjrendszerével később foglalkozunk majd.
