A gyümölcsfák talajigénye

A zöldségtermesztéshez egyszerű az adott kertek, területek talajának felső rétegeit olyan tápanyagokkal ellátni, amelyek az éppen termeszteni kívánt zöldségfélék számára szükségesek. Aki azonban gyümölcstelepítést fontolgat, annak tudnia kell, hogy a fák gyökérzete mélyebb rétegekből táplálkozik, tehát nem mindegy, mit hová ültetünk, hiszen a gyümölcsfa – hosszú időre szóló, nem olcsó – beruházás.

Alma

Az alma, noha jól alkalmazkodik a környezeti viszonyokhoz, a nyirkos, párás és viszonylag hűvösebb fekvéseket és a savanyú kémhatású talajt kedveli. Éves csapadékigénye 800 mm. Szárazabb és meleg területeken öntözést igényel. A téli fagyoktól ritkán szenved, de a Starking és fajtaköréhez tartozó többi alma meleg-és fényigényesebbek.
A körte minden tekintetben igényesebb, mint az alma. Víz-és hőigényes, alkalmazkodóképessége kicsi. A hosszú tenyészidejű téli fajták a legigényesebbek. Csapadékszükséglete évi 700-800 mm. A tartósan mínusz 20 C alatti hőmérsékleten fája károsodik. A Vilmos körte és a Hardenpont téli vajkörte különösen érzékeny az erős lehűlésekre.

Cseresznye

A cseresznye a meleg, napfényes, átlagos csapadékú területek gyümölcse. A mészben szegény, hideg és kötött talajok nem a termőhelyei.

Meggy

A meggy, noha az egyik legigénytelenebb gyümölcsfajunk, és a talajban sem válogat, a jövedelmező vállalkozásban nem kerülhet száraz, hideg és kötött talajba. Az öntermékenyülőkből egész sor, különböző érésidejű fajta közül lehet választani.
A szilva és a ringló egyes fajtái igen eltérő igényűek. Abban azonban egyformák, hogy inkább a nyirkosabb talajokat kedvelik, mint a szárazakat. A Besztercei szilva vízigénye például igen nagy. A humuszban gazdag, vízzel és tápanyagokkal jól ellátott, közömbös kémhatású, középkötött, vagy kötött talajokban szeret igazán. A ringló egy fokkal még igényesebb.

őszibarackBarack

A kajszi-, illetve sárgabarack fényt és meleget kíván, csapadékigénye közepes. A téli fagyokra is érzékeny, tavaszi, virágzáskori fagykára pedig olyan mértékű lehet, hogy az egész termését elveszítheti. Mély fekvésű, fagyzugos területekre tehát ne kerüljön, s telepítésével célszerű elkerülni a déli napnak nagyon kitett termőhelyeket is, mert ott virágai már nagyon korán kifakadnak, ez pedig növeli a fagykár kockázatát. Erősen kötött talajba nem ültethető, mert szüksége van a lazább, levegősebb talajra. Homokon a vadkajszi, kötöttebb talajokon a Myrabolan, illetve a különböző szilvák a megfelelő alanyai.
Az őszibarack fény- és hőigényes. A szárazságot viszonylag jól tűri, de az egyenletes vízellátást nagyon meghálálja. Déli, délies fekvésű, hideg szelektől védett területekre való, ahol a tavaszi fagyok nem tehetnek kárt a virágaiban. A mélyrétegű, jó szerkezetű, középkötött talajokon fejlődik a legszebben. Téves az a nézet, hogy nagyon meszes talajt kíván. A mész aránytalanul magas aránya kifejezetten káros a számára. Meszes talajokon csak a mésztűrő keserű mandula alanyon termeszthető.

Dió

A dió meleg-, fény- és vízigényes. A jó vízgazdálkodású, könnyen melegedő, levegős talajokat kedveli. Rügyei a késői tavaszi fagyoktól már mínusz 1 C fokon is károsodhatnak. Északi fekvésekbe nem való.

Önnek ajánlott

Hozzászólás