Talán azért, mert nem lehet azonnal – ahogy levettük a fáról – beleharapni a gyümölcsébe, sokan mellőzik, nem tartják túl sokra. Pedig a türelmes kertésznek sok öröme telik a birsben (Cydonia oblonga). Ha már megeredt, kevés gondozást igényel, betegségek ritkán támadják meg.
Határozott koronája nincs, inkább ágas-bogas, de nagyon mutatós. Szép, sötét lombja, gyönyörű virágai és hatalmas, citromsárga termései feltűnő díszei a kertnek.
A birs különösen az üde, nyirkos talajokat kedveli. Számtalan díszcserje változata is van, amelyekből mutatós térelzáró sövény is kialakítható.
Nagyobb a vitamin- és a pektintartalma, mint az almának, de csak feldolgozva fogyasztható. Kitűnő, pikáns kompót, lekvár, finom birssajt készíthető belőle.
Gyógynövény a szó legszorosabb értelmében. Aszalva, majd főzve, enyhíti a légúti gyulladásokat, javítja a bélműködést. Magja a valódi drog, amelyet a gyógyszeripar nagy mennyiségben felhasznál nyugtató, izgalmat szüntető szerek készítésében. Természetgyógyászati szerként repedezett bőrt, sebes ajkat kezelnek a belőle készített kenőcsel, főzettel, de fagyásos keléseket is gyógyít.
Metszés
A birsalmafák metszését évente szokás elvégezni. Akár a határidőnaptárunkba is bevéshetjük a visszatérő kerti teendőink közé. Ha sorozatosan több éven keresztül elmulasztjuk megtenni, ne csodálkozzunk, ha egyszer csak azt vesszük észre, hogy az egykor formás, mutatós fa csúnyán túlnőtt, ráadásul koránt sem terem annyi gyümölcsöt, mint amennyit a mérete alapján jogosan elvárnánk tőle.
A birsalmafa metszése olyan feladata a kertésznek, amelyet késő ősszel vagy a tél végén kell megejteni, amikor a fa nyugalmi állapotban van. Ne késlekedjünk sokat tehát a tavaszi metszéssel, különben az az évi termést tesszük kockára. Ennek legfőbb oka, hogy a birsalmafa nem az idősebb, hanem az új veszőkön hoz gyümölcsöt.
A tavasszal megjelenő fiatal hajtásokon alakulnak ki a virágrügyek, amelyekből terméskötődés után fejlődésnek indulnak a gyümölcskezdemények. Ha tehát tavasszal akkor metsszük meg a birsalmafát, miután az új hajtások már megjelentek, félő, hogy ezek eltávolításával az az évi terméshozamot is „sikerül” kiiktatnunk.
Az éves metszés tényleges megkezdése előtt nem árt alaposan szemügyre vennünk a fát, átgondolnunk, megterveznünk a metszés menetét. Mindenekelőtt azt vizsgáljuk meg, találhatók-e a fán elszáradt, sérült, beteg vagy rosszul nőtt (például a többi ágra ráhajló, azokat keresztező) ágak, és először ezeket távolítsuk el rutinszerűen.
