Mi a köszvény?

A királyok betegsége

A betegségek királya,  az ínyencek bűnhődése  avagy –  a jólét különadója. Megkülönböztetett figyelemmel és számtalan frappáns megnevezéssel illetik ezt a betegséget. Mégsem történik túl sok, ami a megelőzését, vagy a kezelését illeti. És még a védekezést sem igen tanulják meg az emberek ellene. Pedig a 21. Században már számtalan kórra van gyógyír. Ez a rendkívüli fájdalmakat kiváltó nyavalya azonban továbbra is vígan szedi az áldozatait. Hogyisne, amikor éppen a legfinomabb falatok kedvelői terítenek neki bőséges asztalt minden egyes étkezésükkor.

Az anyagcsere zavarából adódó betegség, Szlovákiában egyre gyakoribb, Magyarországon állítólag viszonylag ritka. Köszvény esetén megnövekszik a vér húgysavtartalma és húgysavas sók rakódnak le a különböző szövetekben, elsősorban az ízületekben. Típusos esetben rohamokban jelentkezik, leginkább a nagylábujjon keletkező gyulladás formájában (podagra), de más ízületben is előfordul.

Tünetek: beszűkült mozgás, magas láz, sötét színű vizelet, székrekedés, nagy mennyiségű vizelet, heves szívdobogás, ízület feletti bőr kipirosodása, ízület feletti bőr kifényesedése, fájdalom az ízület felett, ízület feletti bőr duzzanata, légcsőhurut, gyomorpanaszok, érzékeny máj, duzzadt máj, ízületek deformálódása.

A köszvény előfordulása és okai

Igen fájdalmas ízületi gyulladás, amelyet nátrium-urát kristályok lerakódása okoz. Ezek a kristályok azért gyűlnek fel az ízületekben, mert a vérben a húgysav szintje magasabb a szokásosnál. A köszvény kifejlődésében az öröklésnek és a helytelen életmódnak, így a túlzottan bőséges, fehérjében gazdag táplálkozásnak és az alkoholfogyasztásnak is van szerepe. A húgysav szintje akkor lesz rendellenesen magas, ha a vesék nem tudnak elegendő mennyiséget eltávolítani a vizelettel. Nagy mennyiségben képződhet például az enzimműködés bizonyos örökletes zavarai esetén, vagy bizonyos betegségekben, például a vér daganatos betegségeiben, melyek során a sejtek szaporodása és pusztulása felgyorsul. Egyes vesebetegségek és gyógyszerek szintén csökkentik a vese azon képességét, hogy eltávolítsa a vérből a húgysavat. Rendszerint a középkorú férfiak és a változás kora utáni nők betegsége.

A köszvény tünetei

A köszvényes roham többnyire váratlanul tör a betegre. Kiválthatja egy kisebb sérülés, műtét, nagy mennyiségű alkohol vagy fehérjében dús étel fogyasztása, fáradtság, lelki stressz, betegség. Az akut köszvényes rohamnál valamelyik ízületben, leggyakrabban a láb nagyujján gyulladás fejlődik ki, de gyakori a rüszt, a boka, a térd, a csukló és a könyök ízületeiben is. A kristályok inkább ezekben a távolabbi, hűvösebb ízületekben rakódnak le, mert alacsonyabb hőfokon könnyebben kristályosodnak, kevésbé gyakoriak a nagyobb ízületekben, a hátgerincen, a csípőben és a vállon. Az ízület feletti bőr duzzadttá, pirossá, fényessé és meleggé válik, érintése is igen nagy fájdalmat okoz, a beteg – beszámolók szerint – még a takaró nyomását is képtelen elviselni. Néhány óra után a fájdalom enyhül, de a láb duzzanata megmarad.

A tompa fájdalom a következő éjszakán ismét erősödhet, és néhány napon át tarthat, egyre csökkenő intenzitással. Egy-egy roham nyomtalanul elmúlhat, de ha többször ismétlődik, maradandó változást okoz az ízületben. Az ízületen látható elváltozást kísérhetik egyéb tünetek is: magas láz (különösen az első éjszakán), hidegrázás, általános rossz közérzet, légcsőhurut, gyomorpanaszok, székrekedés és heves szívverés. A máj rendszerint érzékeny, duzzadt, a vizelet sötét, bőséges, a húgysav mellett urobilinogént is tartalmaz.

A betegség előrehaladtával a kezeletlen rohamok egyre hosszabb ideig tartanak, gyakoribbak és több ízületre is kiterjednek.

Súlyos, idült köszvény esetén gyakori az ízületek deformálódása. A folyamatosan lerakódó kristályok károsítják az ízületet és az inakat, így a mozgás egyre korlátozottabb. Az urát kristályok kemény csomókban rakódnak le, elsősorban az ízületek körül, de más szerveken is, például a fülön. Ha a mozgásszervek érintettek, a diagnózis könnyebb. Sokkal nehezebb a bajmegállapítás, ha a köszvényes roham a vesében, a szemben, a fülben, stb. jelentkezik. A veserohamnál a vese tokja húgysavas sókkal telítődik. Az agyi roham agyvelőgyulladásra emlékeztet, míg a szem köszvényes rohama zöldhályoghoz (glaukómához) hasonló tüneteket mutat a szemhéjak és a szemgolyó megduzzadásával, vérbőséggel. A köszvénnyel foglalkozó orvosok szerint a rohamok főleg ősszel és tavasszal jelentkeznek.

Köszvény diagnosztizálása

A tünetek általában már sejtetik a kór okát. Az orvos az ízületek vizsgálatával és a vér laborvizsgálati eredmények alapján, azaz a magas húgysav-szintből tudja megállapítani a betegséget. Ritkán normális húgysavszint mellett is fennáll a betegség. Az ízületi folyadékból vett mintában kialakult tű alakú urátkristályok mikroszkópos kimutatása viszont egyértelművé teszi a diagnózist.

A köszvény kezelése

A kezelés elsődleges célja a fájdalom csökkentése és a gyulladás megfékezése. Ennek hagyományos gyógyszere a kolchicin, szájon át vagy injekcióban adva. Mellékhatásai (gyomor-bél tünetek, hányás, hasmenés) miatt ma gyakrabban adnak nem-szteroid gyulladáscsökkentő szereket, például ibuprofent, indomethacint, néha pedig kortikoszteridot, például prednisolont. Rossz vesefunkciós vagy idős betegek részére ezek is csak óvatosan adhatók. Mellékhatásuk szédülés, hányinger, fejfájás lehet. Súlyos roham esetén, vagy ha az előbbiek valamilyen ok miatt nem adhatók, kortikoszteroidot ír fel az orvos. A szteroid-készítmények adása 5-7 napig tart, nemcsak szájon át adható, hanem a fájó ízületbe adott injekció formájában is. Mivel az akut köszvényes roham nagy fájdalommal jár, ezért a speciális gyógyszerek mellett fájdalomcsillapítókra is szükség van, de az aszpirin kerülendő, mivel az a húgysavszintet növeli.

A betegség visszatér

A második lépés a betegség visszatértének megakadályozása, amihez sokszor az is elegendő, ha a beteg sok folyadékot iszik, kerüli az alkoholos italokat, és kevesebb fehérjedús ételt fogyaszt. Sok köszvényes egyben túlsúlyos is. A testsúly csökkenésével gyakran a vér húgysavszintje is normalizálódik. Egyes esetekben, ismétlődő, súlyos rohamok mellett a roham megszűnte után is folytatni kell a gyógyszeres kezelést. Akut köszvényes rohamban javasolt a mozgás csökkentése, szükséges az ágynyugalom. A betegek csillapító hatását említik, de a fizioterápia alkalmazása akut esetben csekély hatással jár.

A tünetmentes állapotban a kezelés abból áll, hogy a visszaesés gyakoriságát mérsékelje, és a legkisebbre csökkentse a húgysav lerakódását a szövetekben. Nagyon fontos a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel, a diéta, vagyis a vitaminban gazdag, energiaszegény ételek fogyasztása.

Megelőzés

A kutatók a köszvény kialakulásának hátterében életmódi okokat találtak. Abban egyetértenek, hogy a hús és a belsőségek túlzott fogyasztása hajlamosít a megbetegedésre. Az alkohol, elsősorban a sör és a bor túlzott élvezete is elősegíti a köszvény kialakulását. A betegek elhízásának is szerepe lehet benne, és megfigyelték azt is, hogy a migrén, az epilepszia és az asztma is nagyobb számban fordul elő köszvényes betegeknél. A köszvényes roham megjelenését a nagylábujj-lábközépcsont túlzott igénybevétele, a sok járás, a cipő nyomása is kiválthatja, és a kiterjedt visszértágulat is az okok között szerepelhet. Ez a helyi anyagcsere és vérkeringés megváltozására utal, ami szintén a roham kialakulásához vezethet. A túlzott szellemi munka, a nagyfokú izgalom, de még a betegségtől független műtéti beavatkozás is okozhat akut köszvényes rohamot.

A beteg önmaga teheti a legtöbbet a köszvényes rohamok elkerüléséért, a húgysav lerakódásának csökkentéséért, illetve annak folyamatos kiürüléséért a szervezetéből. A megfelelő kímélő étrend összeállítása és szigorú alkalmazása elengedhetetlen.

Az étrendi változtatás lényege, hogy csökkenteni kell az egyik fő alkotórészt, az ún. purin mennyiségét a táplálkozásban. Ez a fehérjékkel kerül a szervezetbe, a húgysav pedig a vizelettel távozik.

A purin az összetett fehérjék egyik építőanyaga, ami a köszvényben szenvedőknél nem tud teljesen lebomlani, ezért felszaporodik a vérben és a szövetekben a húgysav. A purin nem csupán az állati eredetű élelmiszerekben, hanem a növényi eredetű nyersanyagokban is megtalálható.

Purinszegény diéta

A purinszegény diéta 200 mg-nál több purint nem tartalmazhat naponta.

Ahhoz, hogy ezt a diétát meg tudja tartani, nem szabad az érintettnek 100mg/100g purint tartalmazó élelmiszereket  fogyasztania: (pl. borjúmirigy, lép, máj, vese, pacal, sertéstüdő, agyvelő, marhacsont-velő, vadhúsok, olajos halak, szardínia, szárazbab, lencse, zöldborsó).

Tilos az alkoholtartalmú italok (pálinkafélék, nehéz borok, magas szeszfokú sörök) fogyasztása.

Korlátozott mennyiségben fogyaszthat főtt marhahúst, párolt, sovány sertéshúst, zsiradék mellőzésével készített baromfihúst (csirke, pulyka), házinyulat, fácánt, szárazabb folyami halat (csuka), zöldbabot és spenótot.

Egészen kevés vajjal, olívaolajjal, vagy napraforgóolajjal készített ételekből mértékkel fogyaszthat, a zsírosabb sajtokból csak nagyon kis mennyiség ajánlott.

Húskészítmények

A húskészítmények közül a diétába inkább a zsírszegény gépsonkák, diétás virslik illenek bele napi 20-50 g mennyiségben (természetesen az engedélyezett purinmennyiségen belül).

A zsírosabb húskészítményekből csak keveset fogyaszthat a köszvényes beteg, a szalonnafélék, kolbászok, hurkafélék egyáltalán nem ajánlhatók.

Ahhoz, hogy több fehérje kerüljön a szervezetbe, a tejtermékek mennyiségét kell növelni, soványabb sajtok, túrófélék, joghurtok, zsírszegény tej formájában.

A tojás sok állati fehérjét tartalmaz, ellenben csekély a purintartalma. Ezért bátran fogyasztható önálló ételként (töltött tojás, tojáspörkölt, tojásfelfújt, vagy rakott ételekben, sovány hús-és zöldségfasírozottakban, tükörtojásnak főzelékek feltétjeként, vagy egyszerűen reggeli lágytojásként, rántottaként.

Ihat – 10 fokos sört, könnyű bort egy-egy pohárral. De citromos vizet bőségesen.

Főzelékek

Akár 20-25 dkg mennyiségben fogyaszthat színes főzelékeket naponta:

Fejes saláta, kel, kínai kel, bimbóskel, fejes káposzta, savanyú káposzta, főzőtök, padlizsán, patisszon, cukkini, brokkoli, karfiol, sárgarépa, petrezselyemgyökér, paszternák, minden hagymaféle – újhagyma, póréhgyma, lilahagyma, fokhagyma, paradicsom, zöldpaprika, retek, zeller, csemegekukorica, uborka, spárga, gomba.

Ezek elkészíthetők köretnek, salátának, rakott és töltött ételeknek, főzeléknek, hőben, grillben – nyersen, italoknak.

A rebarbara, valamint a sóska fogyasztását inkább mellőzzék,  oxálsav tartalmának hatásáról eltérnek a szakvélemények.

Gyümölcsből:

Alma, körte, sárgabarack, szőlő, málna, eper, ribiszke, egres, meggy, cseresznye, ananász, narancs, citrom, mandarin, grapefruit.

Ivólének, salátának, körítésnek, tízórainak, uzsonnának – csak úgy, frissen, vagy kissé lehűtve, esetleg párolva.

Kisebb mennyiségben, nem rendszeresen: banán, szamóca, szilva, ringló.

Az olajos magvak (dió, mogyoró, mandula és gesztenye) inkább csak ízesítésre 1-2 dkg mennyiségben javasolt.

Fűszerezés:

Petrezselyem zöldje, zellerlevél, köménymag, szegfűszeg, fahéj, édes-nemes fűszerpaprika, bazsalikom, babérlevél, koriander, szerecsendió, gyömbér, borsikafű, rozmaring, majoránna, borókabogyó, kapor, tárkony, kókuszreszelék, kakukkfű, fokhagyma, citromhéj, citromlé, méz, karmell.

Kerülni kell: a mustár és a torma fogyasztását, a fűszerezést csípős fűszerpaprikákkal.

Nem tilos

A kávé, a forrázott tea és a kakaó fogyasztása – 1-2 csésze naponta), mert a bennük lévő metilxantionok nem alakulnak át húgysavvá a szervezetben.

Az étrendbe – fájdalomdíjként – mértékkel még a csokoládé is beilleszthető, természetesen csak akkor, ha a betegnek nincs súlyfeleslege…

Élelmiszerek purin tartalma

Az alábbi táblázatban az élelmiszerek purin tartalmáról tájékozódhat.

Jelmagyarázat:

Köszvényben szenvedők esetén:

• Kerülendő: 150 mg felett (piros betűk)
• Mértékkel fogyasztható: 50-150 mg között (sárga betűk)
• Fogyasztható: 50 mg alatt (zöld betűk)

Forrás: Rodler I: Kalória- és tápanyagtáblázat, Medicina, 2008