Meg kell tanulnunk a szélsőséges időjárás körülményeihez alkalmazkodni. Hol vannak már azok a régi idők, amikor mérsékeltnek volt nevezhető az itteni éghajlat! Vagy perzsel a kánikula, vagy megállás nélkül zuhog az eső. Még ha májusi, akkor úgy véljük – aranyat ér. De a június is esőzésekkel folytatódik. Ahol csak csendes, jégesők, felhőszakadások nélküli, ott örülhetünk neki, hiszen hónapok óta szomjas volt a föld, s most, végre még behozható a lemaradás nagy része.
Még csak most volt Medárd, tehát a további hetekben is több lehet a csapadék az átlagosnál. 
Ez, úgy általában, még nem rosszkor jött eső, hiszen minden növekedésben, fejlődésben van. A gyökérzöldség, a káposztafélék palántája, a hagymafélék szépen fejlődnek is. Kész haszon, hogy nem kell öntöznünk.
Viszont, a gyom is nő, vastagon. És, ha megszikkad a talaj, azonnal iparkodnunk kell, hogy meglazítsuk. Különben a gyökerek nem jutnak elegendő levegőhöz. Ezért előfordulhat, hogy több palánta „kidől a sorból”. Ha van még miből, ezek újakkal pótolhatók. Leggyakrabban a paprikával fordul elő, de a melegkedvelő fűszernövények is megfogyatkozhatnak, ha elrothad a gyökerük.
A talaj felszínének lazításával segítsünk a fejlődő zöldségféléknek. És a feltörő gyomokat is időben távolítsuk el.
Ha a saláta és a retek ágyásai felszabadulnak, a fellazított, elegyengetett talajba folytathatjuk a veteményezést. Elmulasztott májusi ültetéseket, az eső által tönkrement zöldségfélék pótlólagos vetését. Még minden veszteség, hiány pótolható.
Gumós zeller, halványított zeller (szárzeller), hosszú tenyészidejű káposztafélék, póréhagyma őszi és téli fajtái.
Másodvetésre alkalmas metélő-és tépősaláta, levélmángold, velőborsó, zöldborsó, hónapos retek, nyári retekfajták, félhosszú, téli tárolásra alkalmas sárgarépa, bokorbab, rövid tenyészidejű csemegekukorica.
Vigyázzunk a paradicsomra
A túl hosszú ideig tartó párás időjárás kedvez a paradicsom gombás betegségei kialakulásának. Ezek közül a legveszélyesebb a paradicsomvész, amelyet a Phytopthora infestans nevű gomba okoz. Rendkívül gyorsan terjed, a növény egész levélzete foltosodik, majd elszárad, ha időben nem védekezünk réztartalmú permetlével. Ahol csak néhány tő betegedett meg, ezeket el kell távolítani az utolsó levelekig, s újabb paradicsompalántát a fertőzött területre ne ültessünk.
Mi legyen a burgonyával?
Nos, attól függ, milyen összetételű a kertünk talaja, milyen a fekvése, mikor ültettük el – újkrumpli reményében – a burgonyát?
Van, ahol kedvező fejlődésnek indult, miután feltöltötték, a bokrok szépen belombosodtak. Másutt viszont, ahol a víz lemosta a szárak köré kupacolt földet, a krumpliszárak csak nyúlnak és hajladoznak. Nos, nincs mire várni, amint rá lehet menni a földre, újra kell töltögetni minden bokrot, méghozzá jó erősen, hogy megindulhasson a gumók fejlődése is. Van, aki azért aggodalmaskodik, hogy lemosta az eső a burgonya virágait. Ez nincs hatással a termés mennyiségére!
Örülni most annak lehet, hogy a burgonyabogarak nem tudnak úgy szaporodni, mint a száraz, napfényes időben. Viszont, azért oda kell figyelni, s össze kell gyűjteni a rágcsáló „fenevadakat”. Üvegedénybe téve, hagyjuk kiszáradni őket, majd törjük porrá, s ha megszórjuk ezzel a „bogárporral” a burgonyát, elriasztja az élő, tojásrakásra készülő bogárhadat.
