Legelső tavaszi kedvencünk, étvágycsinálónk, vitaminunk – az újhagyma. Amilyen korán csak lehet, igyekszünk a dughagyma kiültetésével. A dughagymát, ha bármennyire óvtuk is a hidegtől a tél folyamán,- ahogyan már írtuk – jó, ha először hőkezeljük.
A hőkezelés megakadályozza a virágrügy kialakulását, így nem fejlődik ki a hagymatestet értéktelenné tevő magszár. A hőkezelés során a tárolási 3-5 fokról 12 nap alatt fokozatosan felmelegítjük a dughagymát 30-32 fokra, mérettől függően ezen a hőmérsékleten tartjuk (közben 10 napig még 32-35 fokra tovább melegítjük) majd fokozatosan visszahűtjük a kiültetési 10-14 fokos hőmérsékletre. Ezzel tudjuk csak megelőzni, hogy rétegesen húsos, zamatos szárban folytatódó feje ne szökjön már korai fejlődése szakaszában magszárba.
Nincs kellemetlenebb, mint az ízetlen (a piacokon kínált, kötegekbe rendezett újhagymából előrelátóan kimetszik a magszárat), felmagzásnak indult újhagyma.
A dughagyma termelés céljára sík fekvésű, középkötött, morzsalékos szerkezetű, rögösödésre nem hajlamos, magas humusztartalmú és tápanyag- ellátottságú, semleges PH-jú talaj alkalmas ( ez az ún. makói talajadottság).
A kétéves termelési mód esetében az apró virágmagból (feketemag) sűrű magvetéssel kisméretű hagymát, ún. dughagymát állítanak elő, ez lesz a következő évi kifejlett áruhagyma termelésének alapanyaga (szaporítóanyaga). Csak az egészen apró, alig fél cm-es hagymácskák fejlődnek zavartalanul, az általában ültetésre félretett, 1,5-2 cm-es dughagymák, ha 10-15 C fokos hőmérsékleten teleltek is, magszárba szöknek hőkezelés nélkül. Más a helyzet, ha valaki magnak kívánja ültetni a dughagymát, annak kimondottan a vernalizálódáson (hideghatáson) keresztülesett hagyma felel meg. De a családi fogyasztásra, esetleg eladásra termesztett újhagyma legyen csak ép, ízletes.
Leírás 1888-ból:
„ A makói hagymatermelő következő módon termeli hagymáját. A magot elveti márciusban jó tiszta kézi (ásott) munkált földbe. Ebből terem az úgynevezett dughagyma, ami szeptember elejére érik meg. Ezt tisztán válogatva december elején felteszi a szárítás végett a szobában lévő úgynevezett boglyakemence tetején lévő szárítóra és ezt jól felmunkált földbe tavasszal, mihelyt lehet a fagytól dolgozni, elduggatja egymástól körülbelül 10 centiméternyi távolságra. És ezen földet mindég tisztára kapálja a gyomtól….”
