A burgonyát mezőgazdasági terménynek tekintjük, mégis arra törekszik mindenki, akinek tízlépésnyinél nagyobb kertje van, hogy konyhakertjében is ültessen belőle – legalább frissen, újkrumpliként fogyasztható, néhány fészeknyit. Az idén pedig, valószínűleg, ennél többet is, akár a család számára egész évben szükséges mennyiséget. Kilója már decemberben elérte a 60-70 centet, s ki tudja, tavaszig, megáll-e az 1 eurónál.
Az előrelátók már ősszel „visszavettek” a befüvesített pihenőkertből annyit, hogy tavasszal (miután mélyen megforgatták, tápanyagokkal ellátták a talajt) oda kerülhessen a burgonya.
Igen, de milyen? Az első feltétel, hogy – egészséges legyen. Sokan ragaszkodnak a hagyományos, a megszokott, évek óta termesztett fajtákhoz. De a csapadékos időjárás, a belvizek miatt kevés helyen termett hibátlanul egészséges burgonya. Ha más nem, a közönséges varasodás hagyott nyomot rajta, másutt a lágyrothadás, vagy a burgonyavész is fertőzhette. A gyűrűsrothadás, a barna baktériumos rothadás szintén előfordulhatott. Ha a télvégi átválogatáskor bármelyik fertőzés nyomait felfedezzük a saját kertünkben termett, tárolt burgonyán, akkor ültetésre keressünk másutt, egészséges gumókat. A védekezés e betegségekkel szemben nagyon nehéz, kerti méretekben úgyszólván lehetetlen. Ha előfordult valamelyik, akkor a burgonya termőhelyét mindenképpen át kell helyezni a kert más részébe.
Hol kapható vetőburgonya?
Az interneten több hazai cég kínál szavatoltan egészséges vetőburgonyát. Ezek legtöbbje a német nemesítésű fajtákból kerül ki, pl. a nagyon korai Rosara, a középkorai Rafaela, vagy a szintén középkorai, ovális, simahéjú Satina, a nagyra növő gumójú, rózsaszín héjú Rodriga.
Semmiképpen ne a boltokban vásárolt, étkezési burgonyákból szedegessünk ki olyan gumókat, amelyeket ültetésre alkalmasnak vélünk. A lengyel, a cseh, vagy a ki tudja honnan importált burgonyát csírázásblokkoló szerekkel kezelték. És, a raktározás, szállítás során, ki tudja, milyen baktériumos, gombás betegséggel fertőződhettek, amelyeket a hőkezelés elpusztít, azonban, elültetve, tovább terjedne.
A vetőburgonya előcsíráztatását 6 héttel az ültetés előtt el lehet kezdeni. A legalkalmasabbak erre a lapos gyümölcsrekeszek. A gumókat úgy helyezzük el a ládákban, hogy a köldökrészük alul legyen, a korona felül, mert itt van a hajtószem. Világos, 10-12 C fokos hőmérsékletű helyen képződik a tömzsi, elágazó, zöld fénycsíra. (Ha sötétben fejlődik a csíra, akkor hosszú, fehér, törékeny lesz. Ha tovább hagyjuk előcsírázni, 6 hétnél, akkor a csíra megkeményedik, kiszárad.
