Annyit a legtöbb ember tud róla, hogy a szarvasgomba ritka csemege, a föld alatt terem, fekete és formátlan, burgonya vagy dió nagyságú gumó, kutyákkal, vagy disznókkal kerestetik. Rendkívül drága, árát az aranyéhoz hasonlítják. Ami még fokozza az érdeklődést iránta, azok a vélekedések, amelyek hasonlóak, mint ez az olasz közmondás: „aki erényesen akar élni, tartózkodjék a szarvasgombától”. Franciaországban vált híressé mind a termesztése, mind számtalan készítési módja.
A fekete
Ódákat zengett illatáról, ízéről, férfierőt növelő erejéről a párizsi neves művészek, írók egész sora. Ennél többet nemigen lehet róla kideríteni. Nem is lehet ezen csodálkozni, kevesen hallottak róla, néhányan már láttak is, de nagyítóval lehet olyan embert találni, aki már evett is szarvasgombát. Pedig régebben a Kárpát-medencében is jól ismerték, főleg, amíg a tölgyesekben makkoltatták a disznókat. A világ legjobb szarvasgombájának a franciák a fekete szarvasgombát (Tuber melanosporum) kiáltották ki.
A nyári
Tájainkon, erdeinkben a nyári szarvasgombát (Tuber aestivum) ismerjük, ez a legelterjedtebb. Többé-kevésbé gömbölyű termőtestét piramis alakú fekete szemölcsök fedik, átlagosan dió nagyságú, azonban mogyoró-ökölnagyságú, sőt néha még nagyobb is lehet. A gomba belsejében a kemény szürkésbarna hús fehérrel erezett. Jellegzetes illata a főtt kukoricára emlékeztet, finom dióízű. Jelentős mennyiségben megterem a téli szarvasgombából is (Tuber brumale). A Magyarországon ritka és értékes isztriai szarvasgombát (Tuber magnatum) nem gyakran látni. Ez a legdrágább fajta, 1 kg felvásárlási ára (2-3 éve) 1500 – 2000 euró volt, éttermi ára, Németországban, elérte a 4600 eurót, piaci ára most 3000 – 4000 ezer euró között mozog.
A fehér
Nem tartozik a Tuber nemzetségbe a fehér szarvasgomba (Choirmyces meandriflormis), sem a homoki szarvasgomba (Terfezia terfezoides), amelynek az a különlegessége, hogy édes. Ezek, s számtalan más nemzetségbe tartozó fajta viszonylag olcsóbb, „csak” 200-160 euró kilója.
Mivel a szarvasgomba csupán fákkal, vagy cserjékkel életközösséget alkotva képes fejlődni, termesztéséhez először fákat, illetve cserjéket kell telepíteni. Erdők irtásterületei, de felszámolt szőlősök, gyümölcsösök is hasznosíthatók így, szarvasgomba termesztéshez telepített ültetvényekkel – de csak hosszú távra tervezve. Rendkívül költséges beruházás ez, de pontos tervezéssel, alapossággal „aranybánya” is lehet. Persze, jól átgondoltan, szakmai hozzáértéssel érdemes csak hozzákezdeni. Magyarországon mind kísérleti telepítése, mind az ehhez szükséges tanácsadás fellendülőben van, s számunkra is elérhető.
