A kékvirágú dísznövényeket sokan kedvelik. Újabban ez a télen bent, nyáron a szabadban tartható, tehát edényes évelő Hajnalkafa, (Petraea volubilis) a különlegességeket keresők kedvence. Magyar neve több is van. Bíborkoszorúnak, burmai hajnalkafának, burmai kontyvirágnak is hívják. Közép-Amerikából, Mexikóból került virágüzleteinkbe. A trópusi, mediterrán éghajlat alatt a szabadban él és virul. Már a levelei is szokatlanok: 20 cm-esre nőnek, fodrosak, lándzsásak, kemények és érdesek. Ha megrázzák őket, szinte csörögnek. A levélnyél 0,2-1 cm hosszú. Amikor kihajtanak, barnák, csak később zöldülnek ki.
Kúszónövényként 12 méter magasra is megnő, de cserjeként kb 4 méter magas. Ez egy félig kúszó cserje, amelynek szőrös szárai átmérője néha eléri a 10 cm-t is.
Tavasszal pazar bőségben hozza liláskék virágfüzéreit, amelyek kedves, csillagszerű virágokból állnak. A csillag közepén még egy sziromkoszorú helyezkedik el. Könnyen tartható, a helyváltoztatást jól tűrő növény. Télen elegendő számára világos helyiségben az 5-15 C fokos hőmérséklet. Tavasszal hosszúra növő hajtásait vissza kell vágni. Nyáron, a szabadban, a napot, s félárnyékot igényli, egyenletes öntözésre van szüksége. Az öregebb növények gazdagabban virágoznak.
Nyitott, megfelelő fekvésű teraszokra illik a legjobban.
Elterjedés és élőhely
Főleg folyók és patakok partján található meg Észak-Mexikótól Bolíviáig, Brazíliában és Paraguayban, az Antillákon és Venezuelában. Az éghajlattól függően akár két virágzása is lehet egy évben. Nagyon nektárt adó virágai vonzzák a pillangókat.
Termesztés
A mérsékelt éghajlaton a Petrea volubilis a tűző napot kedveli, de az árnyékot is elviseli, bár nem fog bőségesen virágozni. A nagyon enyhe és múló fagyot -2 °C-ig elviseli, de ezen a határon túl a növény elpusztulna. A jó vízelvezetésű, termékeny talajokon fejlődik, és jól tűri a szárazságot.
A wayapi népcsoport hagyományosan a nedvéből készült készítményt használja égési sérülések, sebek, gyulladások és tályogok kezelésére, a Karib-térségben pedig hasmenés kezelésére.
