Nyílik a kardvirág

kardvirág

Sokan kedvelik, nemcsak azért mert színek és fajták szerint csoportosítva igen mutatósak a kertben, hanem azért is, mert vágott virágként hosszú ideig kibírják a vázában. Ilyenkor az ágyásokban az öntözést és a trágya-utánpótlást igénylik a leginkább.

kardvirágKéső este, vagy hajnalban vágjuk le a vázába szánt kardvirágokat. A legjobb, ha a kertbe magunkkal viszünk egy kis vödör kézmeleg vizet, s a ferdén levágott szárakat azonnal abba helyezzük. Legalább 4 levelet hagyjunk meg minden száron. A legjobb, ha olyan virágot választunk, amelyen sok még a bimbó, s két-három nyílott csak ki. A hervadt virágot csípjük le.  A nyáron virágzó hagymások hosszan díszlenek, ha a vázát gondosan elmossuk.

A tavaszi hagymás virágok nem igénylik a gyakori vízcserét.  Tegyünk a vízbe jó adag sót, amelytől friss marad a víz, és amely életre kelti őket, amikor már hervadni látszanak.

A kardvirág egynyári dísznövény.

A növénynek nagyon sok fajtája van, ezek lehetnek alacsonyabbak, magasabbak. Kisebb kertekbe ültethetünk törpe kardvirágokat, melyek mindössze ötven-hatvan centiméter magasak. Dúsan virágzó nagytermetű növény, mely nyolcvan-százötven centiméter magas,  karózást igényel, egyébként nem bírja tartani magát, elfekszik. Szára nem ágazik el, hosszan barázdált levelet növeszt. Erős száron lévő virágai tölcsérformát alkotnak, fürtben sorakoznak és alulról felfelé nyílnak. A kardvirág tavasztól őszig virágzik, úgy, hogy amikor az új virágszirmok nyílnak, a régiek elszáradnak. Rengeteg színárnyalata van, a kéken és feketén kívül. A virágok felfelé állnak és kardformát öltenek.

Sokféle nemesített változatával találkozhatunk kertekben, parkokban: vannak fodros szirmú és telt virágú hibridek. Általában a vadon élő fajok kisebbek, szerényebbek, mint kerti rokonai. A népnyelv korábban fegyverliliom, mezei dárdácska, kedves madárliliom, illetve legényvirág néven tartotta számon a Kárpát-medencében. Ma már kardvirágként nevezik. A kardvirág a nősziromfélék családjába tartozó nemzetség, mely nemzetségbe körülbelül kettőszázötven faj tartozik, Európában és Ázsiában tíz él, a többi Fekete-Afrikában. Legnagyobb elterjedési területe a Dél-Afrikai Köztársaság és Namíbia. Keresztezett fajtája több ezerre tehető. Európába a tizennyolcadik század második felében került, ahol újabb fajok nemesítését végezték el.

A növény nem télálló, ezért a gumókat a fagyok előtt fel kell szedni és hűvös helyen kell teleltetni. A hagymagumók színe barna melyek rostos hártyákba burkolóznak.

Önnek ajánlott

Leave a Reply